Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 7. szám - Az ügyvédi rendtartás reformja

AZ ÜGYVÉDI RENDTARTÁS REFORMJA. hogy az ügyvédképzés, az egységes vizsga, a jelöltek, ellenőrzése, továbbképzése, a jelöltek megfelelő fizetése, az álbejegyzések lehetetlenné tétele tekintetében a Rendtartás reformjánál a megfelő intézkedések megtétessenek az ügyvédi kar megfelelő színvonalának megőrzése érdekében. Bár -a Szövetség az egységes és szabad ügyvédség mellett foglalt állást, meg kell emlékeznünk egy bifurkációs javaslatról is, amely két osztály között: a peres és a jogtanácsos (vagyonkezelő) ügyvédek között különböztet. A peres ügyvéd semmiféle mellékfoglalkozást nem űzhetne, semmiféle köz- és magánszolgálatba nem állhatna; de kizárólag az ilyen járhat el minden bírói peres és perenkívüli eljárásban és csak ő szerkeszthet szerződéseket, mint a két fél közös megbízottja. Ezzel szemben a jogtanácsos ügyvéd, akit az ügyvédi tisztességen és méltóságán kívül más összeférhetetlenségi szabály nem köt, csak közigazgatási ügyekben járhat el és megbízója (munkaadója) nevében szerződések kötésénél működhetik közre, megbízójának jogi tanácsokat adhat. A Szövetség a kamarák számának szaporításával szemben a nagy kamarák mellett foglalt állást, amelyeknél az adminisztráció kérdése könynyebben, a tagokra nézve kisebb terhet jelentő módon oldható meg, de azért is, mert az ily nagy kamarák nagyobb erkölcsi súllyal is bírnak. A közgyűlés formáját illetőleg az eddigi formát találta fenntartandónak a Szövetség az úgynevezett elektor-közgyűléssel szemben. A nagy taglétszámú kamarai közgyűlésen természetszerűleg előfordulhatnak incidensek, zavaró momentumok, de ezzel szemben figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a kamarai közgyűlés monumentalitása és ünnepi megnyilatkozása van hivatva reprezentálni azt az erőt és tekintélyt, amelyet az ügyvédség a magyar államban képvisel. 2. Az ügyvédi immunitás kérdésével foglalkozott a második albizottság. A Szövetség az ügyvédi jogvédelemnek az Ügyvédi Rendtartásban kodifikálandó biztosítását kívánja. E szerint nemcsak teljes (természetesen az ügyre tartozó és tiltó törvény és közerkölcsiségbe nem ütköző) szólásszabadság és a magyar állam minden (polgári, egyházi, katonai vagy nemzetközi jellegű) törvényhozási, bírói, közigazgatási hatóságai előtt képviseleti jog illet meg minden magyar gyakorló ügyvédet, hanem hivatása egyszerű gyakorlásában és hivatása gyakorlásából kifolyóan büntetőjogi védelemben szemben részesül úgy magánosok, mint a bíróság, hatóság stb.-vel szemben. A Szövetség ugyancsak magáévá tette azt az indítványt, amely szerint a Bv. 17. §-ban foglalt büntethetőséget kizáró ok kiterjesztendő lenne az ügyre vonatkozó szó vagy írás útján elkövetett rágalmazó és becsületsértésen túlmenően más cselekményekre is ; továbbá, hogy ily esetekben a bűnvádi eljárás csak a megszervezendő «törvényszéki ügyvédi tanács•> a két kamarai delegálttal kiegészített vádtanács) határozata alapján volna megindítható.