Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)
1927 / 7. szám - Az ügyvédi rendtartás reformja
308 AZ ÜGYVÉDI RENDTARTÁS REFORMJA. talán a régi elmés mondás szerint kapálni menjünk majd? De hiszen már az istenadta termőföldön is numerus clausus van és így már azon is demokratikus szólamokkal, de ugyancsak exkluzív alapon megszervezett, csinált parasztarisztokrácia — túlzsúfolva, mint a hering — nyomorog. Hová űzi hát az ügyvédi pályáról kirekesztetteket majd a numerus clausus-szal a felelős tényező? A túlzsúfoltságból, a nyomorból a még nagyobb túlzsúfoltságba és nyomorba, ahol arra való készültség és rutin nélkül éppen és igazán a biztos pusztulásba vesznek. Nekünk ügyvédeknek a tőlünk elvárható objektivitással be kell látnunk, hogy nem a mi helyzetünk a legvigasztalanabb és emelkedett szellemmel ki kell mondanunk, hogy sorsunk jobbrafordulását nem egy felötlő retrográd s;erre?eti reformtól, hanem a nemzet szellemi és gazdasági életének fellendítésétől várjuk. Addig inkább szűkösködünk a megfogyott kenyéren, de nem kergetjük el ajtónk elől a fonák jóakarattal kéregetővé görnyeszteni kívánt szabad ügyvédnek talán üdvöt hozó szellemét, mely szoros sorainkban talán mégis érvényesül, idegen s előle nagyrészt el is zárt portákon azonban minden valószínűség szerint majd elpusztul. Egyúttal pedig azokkal szemben, akik az eljövendőkért pozicionális hatalmukban felelősek, akkor, mikor az általunk következetesen perhorreszkált kényszerrendszabállyal kívánnak segíteni rajtunk, a jövő generáció érdekéből is kötelességünk felvetni az egyébként tiszteletteljes kérdést: Quo vadis Domine? AZ ÜGYVÉDI RENDTARTÁS REFORMJA. Az Ügyvédek Reformszövetsége, melybe különösen a fiatalabb ügyvédi gárda tömörült, behatóan foglalkozott az Ügyvédi Rendtartás reformjával és javaslatokat terjesztett a budapesti Ügyvédi Kamara elé. Nyolc albizottság tárgyalta a rendtartás kérdéseit és a tanácskozások eredményeit a Szövetség most mint javaslatokat terjesztette a Kamara választmánya elé. Úgy hisszük, az ügyvédség széles rétegét érdekli a Szövetség véleményesjelentése, amely sok érdekes, megszívlelendő gondolatot vet fel. i. Az első albizottság a Szervezet kérdéseivel foglalkozott és a plénum egyhangúan magáévá tette a bizottságnak a szabad ügyvédség mellett való állásfoglalását. A Szövetség a numerus clausust többek között már csak azért sem kívánja behozni, mert az a jelen körülmények között az ügyvédi nyomoron úgy sem enyhítene. Mindenesetre azonban kívánatosnak tartja,