Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 7. szám - A magyar ügyvéd sorsa

A MAGYAR ÜGYVÉDEK SORSA. 305 natkozásban is nagy károkozás után megbukott szónak, amelyben gondolat és eszmei tartalom sohasem volt, hanem, amely a reakciónál is — és mindig csak ennél — eszköz volt csupán híveivé szegődnek. A szomorú ebben különösen az, hogy ez a lelkűnktől idegen áramlat nem spontán támadt a kebelünkben, hanem közénk kívülről, egyenesen felülről dobatott, mint a csóva, mely hamvaszt és üszkösít. Aggodalmunk ellenére is reméljük, hogy ez a mozgalom nem a gerinc opportunus meghajlásának szomorú jele. Bár be kell vallanunk, hogy a karról és annak tagjairól mindig és természetesen feltett értelmi alapon a numerus claususért való megmozdulást megérteni nem tudjuk. Nemcsak a külső természet világában általában, hanem különösen az embernek nemzeti és társadalmi benső életében is egyedül az az egészséges szelekció, amit az élet folyamata a maga örök törvényszerűségével az arravalóság, az ellenállóbb képesség, a kitűnőség alapján eszközöl. Aki nem a mánál rögződik le merőben vegetatív alapon, hanem szellemi emelkedettségre, komoly világnézetre is törekszik, az tudja, hogy az emberi életnek tartalmat, vigaszt- és reményt ez az elgondolás ad, amely fejlődést és haladást biztosít. Ez a törvényszerűség örök és megmásíthatatlan, mint pl. maga a gravitáció törvénye. És a történelem a klasszikus példák kimeríthetetlen sorával igazolja, hogy valahányszor az ember sokszor gonoszságból, sokszor kishitűségből, elvétve pedig az emberi realitások fölött kereskedő fantazmákból a fejlődő élet sodra elé gátat emelt, mindig belebukott, sokszor egész generációknak is a végzetes romlására. Az élet haladásának, mozgásának lehetnek mérséklő, irányító szabályai; olyan szabályt azonban, amely iránya ellen támad, vagy egyenesen mozdulatlanságra akarja bénítani, nemcsak hogy meg nem tűr, hanem mindig meg is boszúl. A numerus clausus is az élet iránya ellen támad. Jóval tehát csak ámíthat, de azt nem hozhat. Nézzük eshetőségeit a gyakorlatban: Gyakorlati keresztülvitelében első probléma, hogy ki vagy kik legyenek hivatva a mesterséges szelekció eszközlésére? Ebben a kérdésben a bifurkáció és a numerus clausus témái összefolynak. A.7 ügyvédség elvitathatatlanul közintézmény. Az arra való elhívásnál tehát a közérdeknek kell princípiumnak lennie: hogy a jog szolgálására, keresésére, vagy védelmére olyan erők köttessenek le, akiket a jellem, a velük született tehetség és a szerzett tudás felvérteznek a sebezhetés, az elgáncsolás és a kísértés özön lehetőségei ellen.