Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - Az üzem kártérítési felelőssége

IRODALOM* a tulajdonossal szemben, ez utóbbinak valamely ténye következtében, «nem "volna felelős a biztosítási összegért*. Ily esetben azonban a biztosító a biz­tosítási őss\egkifi\elésével a hitelezőnek a tulajdonos elleni jogaiba lép. Utóbb kiderült, hogy a tulajdonos ugyanazon ingatlanra a biztosító beleegyezése nélkül más biztosítást is kötött, aminek következtében a szerződés értel­mében a biztosító a tulajdonossal szemben felszabadult. Ezután követke­zett be a kár. A tulajdonos erre kifizette a jelzálogos tartozást, a jelzálo­gos hitelező viszont a tulajdonosra engedményezte a biztosítási kötvény alapján őt illető jogokat. Ennek az engedménynek az alapján az ingatlan tulajdonosa pert indított a biztosító ellen a biztosítási összeg azon arány­lagos részének megfizetése iránt, mely a jelzálogjognak megfelelt volt. Az elsőbíróság marasztaló ítélete ellen a biztosító fellebbezett s a két felső fórum elutasította a keresetet, mert — bár az amerikai gyakorlat szerint a biztosítási szerződés kedvezményezettje önálló szerződésben állónak tekin­tendő a biztosítóval s e szerződésből kifolyólag önállóan szerzett jogait szabadon engedményezhette — mégis annak következtében, hogy a bizto­sítási kötvény a biztosító javára szubrogációs záradékot tartalmazott, a ked­vezményezett nem engedélyezhette érvényesen követelését az igéretvevőre. (Harvard Law Review, 1927. évi 4. szám, 655. oldal.) 10. A\ eredményfelelősség büntetőjogi fogalmához. ÍEszakamerikai egyesültállamokbeli eset.) Vádlott egy rablóbanda tagja volt. A rendőrség rajtaütött a bandán, amint tagjai a tett elkövetése után a zsákmánnyal me­nekülni akartak. A vádlott társai elmenekültek, de a vádlottat elfogták. Mikor már a vádlott a rendőrség őrizetében volt, a rendőrök egyike az •elmenekült rablók valamelyike által leadott lövés folytán életét vesztette. A bíróság emberölés miatt is elítélte a vádlottat a törvénynek azon ren­delkezése alapján, mely szerint a rablás megkísérlése vagy elkövetése köz­ben történt emberölés a rablásban résztvevők mindegyikének terhére esik. (Harvard Law Review, 1927. évi 4. szám.) Dr. Fürst László. IRODALOM. Büntetőtörvénykezési jogunk a legújabb időkben. Irta dr. Kováts Andor egyetemi tanár. Debrecen. 1926. Gárdos József 264. lap. kiadása. A bün­tető perjog terén a háború alatt és után jelentékeny mennyiségben fel­gyűlt új jogszabály-anyagot dolgozza fel szerző, pótolni akarván ezzel egy újkeletü, egész napjainkig terjedő tankönyv hiányát. A jogtanuló ifjúság­nak, de a gyakorlat emberének is szánta szerző a müvet. A szerző nem­csak a Bp.-t kiegészítő törvényi és rendeleti anyagot adja itt, hanem az utolsó évtizednek szinte egész jogtörténetét felöleli, kiterjeszkedve — ré­szint a perjogi anyag tárgyalása közben, részint önálló függelékben — az anyagi büntetőjog szabályaira is, s mindkettőnél nemcsak a puszta jog­szabályanyagot regisztrálva, hanem annak létrejöttét kortörténeti, politikai, társadalmi adatokkal aláfestve. Mindezt kettős rendszerben : előbb krono­logikus sorrendben rövidebb áttekintésben, aztán szisztematikusan beillesztve az új anyagot a megfelelő helyre. Aki az utóbbi évtized büntetőjogi chaoszában valamely kérdésre eligazítást keres, bizonyára konstatálni fogja szerző pontosságát és mindenre kiterjedő figyelmét. Dr. Marion Géza egyei, tanár: A\ egyetemi jogtanítás Európa főbb .államaiban. Bpest, ip2Ó. A felsőoktatási egyesület kiadása. A füzet elsősorban Jogállam. XXVI. évf. 6 füzet. 2 0

Next

/
Thumbnails
Contents