Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - Az üzem kártérítési felelőssége

IRODALOM. a hosszú idő óta ismét megfeneklett jogi oktatási reform ügyét kívánja szolgálni azzal, hogy szélesebb rétegek számára is megismerhetővé teszi a vezető kultúrállamok (Német-, Francia-, Olaszország, Ausztria, Svájc) jelenleg fennálló jogtanítási és képesítési rendszerét s ezzel a reformhoz ösztönzést és összehasonlítási alapot kíván nyújtani. Dr. Sik Lavoslav (László) \ágrábi ügyvéd: Der erste Schrítt \ur Vereinheitlichung des Konkursrechtes im Falle der Slavanska Blanka címen bennünket is érdeklő cikket közölt a zágrábi Morgenblattban. E cikkben arról nyerünk tudomást, hogy egy zágrábi főteleppel bíró nagy bank, a Slavenska Banka fizetési zavarokba jutván, megindult a kényszeregyezségi és csődeljárás ellene; a banknak a mai Jugoszlávia különféle területein voltak fiókjai és az a kérdés merült fel és nyert igen nagy gyakorlati jelentőséget, hogy vájjon az ország egyes részeiben lévő fiókok ellen milyen csődeljárás folytattassék le, a főtelepnek helyén érvényes csődeljárás, mely a magyar csődjog szerint alakul vagy pedig minden fiókhelyre külön érvényes csődeljárás r Jugoszláviában a különféle területek annexi-ja folytán 6, sőt 8-féle csődeljárás van érvényben. Ez a sokféle csődeljárás a legnagyobb komplikációkat okozta és pedig annál inkább, mert a spalatói felsőbíróság kimondotta, hogy a spalatói fiókra nézve csak a Spalatóban érvényes csődeljárás alkalmazható, már csak azért is, mert Jugoszláviának egyéb részei a csődeljárás szempontjából — külföldnek tekintendők. Dr. Sik Lavoslav kifejti cikkében annak a jogi helyzetnek tarthatatlanságát, hogy egy ország egyes részei egymással szemben külföldnek legyenek tekinthetők. Az aktuális kérdésben, úgy látszik, valamely áthidaló megoldást sikerült kieszközölni az egységes csődeljárás szempontjából, de kétségtelenné vált, hogy bizonyos szabályozása a «Conflit d'annexion »-nak mindenesetre megalkotandó, egyrészről az egyes országok keretében, másrészről különösen oly országok nemzetközi vonatkozásában, melyek valamely része a másik ország területéhez csatoltatott. Általában lándzsát tör dr. Sik cikke a csődjog és kényszeregyezségi jog nemzetközi szabályozása mellett. A cikk tanulságai a bennünket környező országokkal szemben levonhatók. Dr. Schulc- Ferenc : A részvénytársaságok honossága. Bpest: 1926. S\er\ő kiadása. 39 l. A címben foglalt témával foglalkozik dr. Schulcz könyvecskéje, nagy szorgalommal állítva össze a külföld idevágó jogszabályait. Ismerteti a különböző rendszereket, mindegyiket megfelelő kritika kapcsán ; a maga részéről — nézetünk szerint: helyesen — azt az álláspontot fogadja el, amely a társaság honosságát annak székhelyétől teszi függővé. Mindazonáltal szükségesnek látja valamilyen módon a nemzeti érdekek védelmének biztosítását, aminek megvalósítása céljából minden hazai részvénytársaságtól megkövetendőnek tartaná (de lege ferenda), hogy igazgatóságának és illetőleg felügyelőbizottságának legalább fele belföldi lakos, magyar állampolgár legyen. Közgazdasági célszerűség szempontjából ez utóbbi tétel mindenesetre erősen vitatható, a tanulmány azonban — a maga egészében — alapos és komoly stúdium eredménye, amely érdekes problémákat vet fel, s ha nem is hatol mindig a legmélyükre, megállapításai figyelemreméltók, szempontjai megszívlelendők. ff.) A lengyel törvényhozás munkásságáról francia nyelven többkötetes tájékoztatást ad a párisi Recueil Sirey (lExposé sommaire des travaux législatifs de la diéte et du sénat polonaisnj. A munkálat célja az, hogy a külföldet informálja az újjáéledt Lengyelország jogi berendezéséről. Szószerint közli ennélfogva a fontosabb intézmények szabályozását, ellenben mellőzi vagy