Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - Az üzem kártérítési felelőssége

292 JOGGYAKORLAT. használaté hajlékonyabb, materiálisabb, a megvalósítani kívánt jogeszmét inkább megközelítő, de viszont ténybelileg nehezebben körülírható. A felmerült esetben a berlini Oberlandesgericht a felelősség mellett döntött azon az alapon, hogy a soffőr által magánügyének elintézése végett felkeresett hely a garázshoz egészen közel feküdt s így az alperes utasításától való eltérés elhanyagolhatóan kicsiny volt. (Juristische Wochenschrift, 1927. évi 14. szám.) 5. Biztosított dolog el- és átadása tulajdonfenntartással. Ily esetben egy német döntés szerint a biztosított nincs bejentésre kötelezve a biztosítóval szemben. (Juristische Wochenschrift, 1927 március 512. A határozatott nem helyeselhetjük, mert a tulajdonfenntartás ténye nem derogálhat a végeredményben mégis bekövetkezett érdekátszállásnak, mely a bejelentési kötelezettség kérdésében egyedül döntő. 6. Dologi alapú igény megszűnése konkludens magatartás folytán. A német gyakorlat szerint a tulajdonfenntartással eladott árú eladója a vevő csődtömegével szemben az őt különberi megillető «Aussonderungsanspruch» helyett csak mind csődhitelező léphet fel, ha a vevőt annak idején feljogosította volt az árú tovább eladására. (Juristische Wochenschrift, 1927 március 5 12.) 7. Elveszett végrendelet pótlása. A francia gyakorlat megengedhetőnek tartja az írásbeli végrendelet tartalmának. — ha a végrendelet elveszett — rekonstrukcióját a rendes bizonyítási szabályok szerint lefolytatott bizonyítási eljárással. így, midőn a háború (német invázió) folytán a közjeg\zőnél letett iratok — köztük a sajátkezűleg írt végrendelet — megsemmisültek, a bíróság (a Cour de cassation) kimondta, hogy a végrendelet tartalmára nézve a közjegyző, a végrendeletnek az örökhagyó halála és az iratok megsemmisülése közti időpontban megtörtént kihirdetésére nézve pedig az illető törvényszék elnöke kihallgatandók. Az ítéletnek azt az indokát, hogy elveszett irat tartalma a bizonyítási szabályok szerint tanubizonyítással pótolható, a francia kommentátor (R. Savatier, Revue Trimestrielle, de droit civil, 1927 január-március, 240 old.) erősen bírálja, kiemelvén, hogy az írott végrendelet nem bizonyító okirat (écrit probatoire), hanem joglétesítő okirat (écrit constitutif de droit). 8. Hallgatólagos megállapodás hatályossága a kifejezett rendelkezéssel szemben. (Alexandria vegyes törvényszék.) A bizományos megbízást kapott 2000 zsák hagyma eladására A megbízó azt táviratozta a bizományosnak, hogy a hagymát «zsákonként 18 shillingért kell eladnia». A bizományos azt válaszolta, hogy «igyekezni fog ezt az árat elérni, minthogy azonban az árú romlandó, nem veszél)eztetheti annak teljes értékét azzal, hogy ehhez a korláthoz feltétlenül ragaszkodik*). Erre a megbízó már nem válaszolt. Hallgatása a bíróság szerint bizonyítja, hogy eredeti utasításától elállott. (Revue Trimestrielle de droit civil. 1927 január-március, 261. old.) Érdekes példája annak, hogy bizonyos esetekben a passzivitás jogváltoztató hatású még a kifejezett rendelkező cselekményekkel szemben is ; a fennforgó esetben a döntés indoka úgy is konstruálható, hogy a bizományos válasza az ajánlat visszautasításának és új ajánlatnak minősül, melyet a megbízó hallgatólag elfogadott. 9. A jelzálogos hitelezők javára kötött biztosítás. (Amerikai eset.) Az ingatlan tulajdonosa tűzbiztosítási szerződést kötött olyképpen, hogy a kár bekövetkezése esetén a biztosítási összeg aránylagos részben az ingatlant terhelő jelzálogos tartozás hitelezőjét illesse meg. Utóbbi a kötvény értelmében erre az aránylagos részre akkor is igényt tarthatott, ha a biztosító