Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - Az üzem kártérítési felelőssége

290 JOGGYAKORLAT. a tőzsdén kívüli határidő-ügyletek érvénytelenek, hanem érvénytelen a tőzsdei tiszta határidő-ügyletek kötésére adott megbízás is. (Magukra a tőzsdei ügyletekre a common-law természetesen közvetlenül nem alkalmazható., Az ily ügyleteket az amerikai jog az árak emelkedésére vagy esésére kötött fogadásoknak tekinti s tőlük, illetve az ezek kötésére adott megbízásoktól a bírói úton való érvényesíthetőséget megvonja. A commonlawnak ezt az álláspontját követik jórészben az. állami törvényhozások is s ez az angol-szász jogrendszerek sajátos szellemének megfelelően — nem az anyagi jogban, hanem bizonyítási szabályokban jut kifejezésre. A legtöbb törvényhozás szerint, ha e tőzsdeügynök nem hajlandó a megbízó kívánságára az ügyletről írásos dokumentumot (Written statement) kiszolgáltatni, ez vélelmet teremt az illegitimitás mellett. Más államok törvényei szerint ily vélelmet alapoz meg a valóságos áruszállítás elmaradása magában véve. Ily vélelmeket pedig igen nehéz megdönteni. Csak elvétve akadnak oly államok, melyeknek törvényei kedveznek ennek az ügyletfajnak. Így Oklahomában érvényes a határidő-ügyletre adott megbízás is, ha a megbízott valamely, az állam által szervezett tőzsde tagja (a member in good standing of such exchange). (L. ez állapotok kritikáját Emery : Speculation in the United States, 1896., 96—170.) Az említetett újabb határázatok tehát liberális irányú változást jelentenek ezen a téren. II. Jogesetek. 1. A cégösszetéveszthetőség kérdéséhez- A kölni «Johann Maria Farina, Jülichsplatz 4.» cég, melynek jelenlegi tulajdonosa dédunokája a valódi kölnivíz feltalálójának, Bécsben keresetet indított a bécsi cégjegyzékben (•Johann Maria Farina gegenüber dem Rudolfsplatz» néven bejegyzett cég ellen. Ez az utóbbi az említett cég alatt 1886-ban létesült, de úgy látszik, hogy Johann Maria Farina csak a nevét adta az üzlethez, mert azt már két év múlva A. Peiser és S. Hecht átvették tőle s Johann Maria Farinát szolgaként alkalmazták. Ez a cég később fióktelepet létesített Bécsben, mely már 1890-ben függetlenítette magát a főteleptől. 1908 óta a bécsi telep az alperes vezetése alatt állott. A felperes követelte az 1924 január i-én életbelépett, a tisztességtelen versenyről szóló törvény alapján, alperesnek ettől a céghasználattól való eltiltását, minthogy az alperes cége a felperesével való összetévesztésre alkalmas. A keresetet mind a három fok elutasította. Az Oberster Gerichtshof ítéletének indokolása megállapítja, hogy aj az alperesi cég létesülésekor alperes jogelődjének az eljárása az akkor érvényben lévő jogszabályokba nem ütközött, mert a kereskedelmi törvény nem ismerte a tisztességtelen verseny fogalmat, merőben cégjogi szempontból pedig a megkülönböztetés lehetősége megvolt a «gegenüber dem Rudolfsplatz» toldat folytán ; b) mindamellett szóba jöhetne az alperes felelőssége a tisztességtelen versenyről szóló törvény alapján, ennek életbelépése időpontjától fogva, a cégszövegnek összetévesztésre valóban alkalmas hasonlósága alapján ; c) de ezt az utóbbit is kizárja az a körülmény, hogy a «Johann Maria Farina» nevet a legkülönbözőbb toldatokkal (gegenüber dem Neuen Markt, Am Dom, zur Madonna stb.) a cégeknek egész sora használja, ezt a közönség is tudja s ilyképpen, az azonos nevű cégek nagyobb számánál fogva, a vevők ügyelnek a toldatra, az összetéveszthetőség tehát a fennforgó esetben nincs meg. (Die Rechtsaprechung, 1927 április 30.) A cégösszetéveszthetőségnek a cégbitorlásánál tágabb, újabban intézményesült fogalmára 1. még a jelen folyóirat 1926 decemberi számá-