Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - Az üzem kártérítési felelőssége

284 JOGGYAKORLAT. zás a kötelesrészre jogosult örökösökkel szemben ingyenesnek vélelmezendő s az ügyletről készült okiratnak a kikötött ellenérték kifizetését elismerő vagy tanúsító tartalma a visszteher valóságos kikötésének és szolgáltatásának megállapítására nem elegendő, hanem az ügylet visszterhes voltát vitató fél tartozik az ellenérték valóságos kifizetését, tehát nemcsak annak átadását, hanem azt is bizonyítani, hogy az ellenérlék kifizetésére megfelelő vagyoni ereje volt. (Kúria P. I. 281/1926. sz., 1927 máj. 14.) A\ állami vasgyári tisztviselők igén/e nem tartozik polgári peruira. A m. kir. kormány által az 1924 : IV. tc. 2. §-ban foglalt felhatalmazásnak alapján kibocsátott, s a felhatalmazás körét túl nem lépő, a m. kir. állami vas-, acél- és gépgyári tisztviselők igényeit és az összes alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak a nyugdíj, illetve ellátási igényeit szabályozó 7100, 1925. M. E. számú rendeleti törvényen alapszik, s rendelkezései kötelező erejűek. Ennek a rendeletnek az 57. §-ában foglalt rendelkezés szerint pedig, azokra a kérdésekre nézve, melyek az ellátásra igényjogosultakat a rendelet alapján megillető ellátásra való igényből erednek, valamint az ebből az igényből a m. kir. állami vas-, acél- és gépgyárakkal, illetőleg a nyugellátási intézetekkel és alapokkal szemben támasztható követelésekre és általában arra nézve, hogy az ellátást igénylőt megilleti-e az ellátás, s ha igen, milyen mérvben ? a határozat hozatalára minden más eljárás kizárásával a rendeletben tüzetesen meghatározott hatóságok, illetve szervek az illetékesek. Ezeket a hatóságokat, illetve szerveket a rendelet nem adminisztratív intézkedésre, hanem minden más eljárás kizárásával határozathozatalra jogosítja fel, tehát mint a határozathozatalra kizárólagos hatáskörrel bíró hatóságokat határozza meg. Ezek a rendelkezések tehát a fent megjelölt igényeknek polgári perúton érvényesítését kizárják.T (Kúria P. II. 5278 1926 sz., 1927 máj. 24. A visszautasító vég\és mennyiben köt utóbb eljáró bíróságot permegszüntetési jog tekintetében. A Pp. 141. §-ának a 4. bekezdése szerint, ha valamely bíróság a keresetlevelet az első bekezdés alapján hatáskörének a hiánya miatt hivatalból visszautasította, az utóbb eljáró bíróság az idézés kibocsátását nem tagadhatja meg oly ok miatt, amely a korábbi határozat alapjával ellenkezik. A törvénynek ez a rendelkezése azonban azt nem zárja ki. hogy az utóbb eljárt bíróság a megtartott tárgyalás eredményeként pergátló kifogás alapján,—sőt hivatalból észlelendő pergátló körülmény fennforgása esetén a nélkül is, — a korábbi határozat által nem tárgyalt alapon észlelt pergátló körülmény folytán az eljárást megszüntesse. A kir. törvényszék a hozzá beadott keresetet a Pp. 141. §-a alapján visszautasító végzésben azt a kérdést, hogy a kereseti követelés érvényesítése polgári perútra tartozik-e vagy nem ? nem érintette, hanem a keresetet a Pp. i.§-ának 2. e) pontjában és a 9180/1920. M. E. rendeletben foglalt hatásköri jogszabály alapján utasította vissza az utóbb eljárt bíróság pedig a pert a Pp. 180. íjának 1. pontjában meghatározott pergátló körülmény 1 De leire lata talán nem eshetik kifogás alá a döntés, bárha e részben alaposnak látott kétségek merülhettek fel és bizonyára merültek is fel e döntés meghozatalánál. Jogpolitikai szempontból természetesen közigazgatási szervek előnyomulása— rendeletek alapján — bíróságokkal szemben minden esetre fájdalmas és lehetőleg kiküszöbölendő jelenség ; — mimellett legalább is kérdés vájjon a bírói szervezeti szabályok fennforgása és a szanálási törvény rendelkezései mellett tényleg nem lépte-e túl a kormánv a maga felhatalmazását.