Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - Az üzem kártérítési felelőssége

JOGGYAKORLAT. 285 miatt azon az alapon szüntette meg, mert a kereset érvényesítése polgári perútra nem tartozik.1 (Kúria 7623 1926. sz. 1927 máj. 24. Hatásköri szabályok visszaható ereje. Altalános jogszabály, hogy a hatáskört szabályozó törvényes rendelkezések, a rendelkezéseket tartalmazó törvény vagy törvényes rendelet életbeléptetése után, eltérő rendelkezés esetét kivéve, a folyamatban levő ügyekben is azonnal alkalmazandó.2 (Kúria P. II. 6837 1926. sz., 1927 máj. 24. A\ ügyvéd saját személyében sem a költség viselése, sem mennyisége tárgyában felülvizsgálattal nem élhet. Alperesi ügyvédeknek a költség mennyisége és viselése tárgyában való felülvizsgálati kérelmét a Pp. 529. § alapján, hivatalból vissza kellett utasítani, mert a költséget a Pp. 425. $ és a Ppé. 18. §-ának utolsó bekezdése értelmében a bíróság a fél, nem pedig az ügyvéd részére állapítja meg. ?min nem változtat, hogy a fél az ellenfél részére megállapított költséget ennek ügyvédje kezéhez köteles fizetni. Ebből folyóan az ügyvéd saját személyében se a költség viselése, se pedig ennek mennyisége tárgyában az ítélet ellen felülvizsgálattal nem élhet. Ez pedig oly hiány, amit nem lehet pótolni s így a Pp. >29. §-ának a visszautasításra vonatkozó rendelkezése alkalmazást talál.* (Kúria P. III. 1907, 1927. sz., 1927 máj. 18.) Biztosítási végrehajtás fa Ppét 50. §-ára való hivatkozással) hitelesített könyvkivonat alapján nem rendelhető el. Az 1875 : XXXVII. tc. negyedik címe szerint vezetett kereskedelmi könyv ugyan — tekintettel a Pp. 522. §-ára is — perjogi szempontból a K. T. 31. §-ának rendelkezései szerint kereskedelmi ügyekből eredő perekben rendszerint kiegészíthető bizonyítékul szolgál; a telekkönyi rendtartás 88. í;-ának c) pontja értelmében pedig a kereskedelmi könyvek alapján — az ott meghatározott feltételek fennforgása mellett — a jelzálogjog előjegyzése is helyet foghat: mégis ezek a perjogi s illetőleg telekkönyvi jogi törvényes rendelkezések nem lehetnek egyedül irányadók abban az esetben, amikor arról van szó, hogy a hitelező már beperesített, avagy utóbb beperesítendő követelése erejéig adósa ellen, a követelés veszélyeztetése esetén biztosítási végrehajtást vezethet-e ? Kétségtelen tehát, hogy amennyiben a biztosítási végrehajtást magánokirat alapján kérték, csak azt lehet és kell vizsgálni, hogy a kérelem alapjául vett magánokirat megfelel-e a Pp. 317. §-ában a magánokiratok bizonyító ereje tekintetében megszabott rendelkezések valamelyikének ? vagyis az ezen törvényhelynek megfelelően kiállított magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál-e arra nézve, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot magáévá tette ; amit a hitelező és adós közötti jogviszonyban nem lehet másként érteni, minthogy a Pp. 317. §-a szerint kiállított magánokirat kiállítója maga az adós legyen. Ebből kiindulva, minthogy a kereskedelmi könyveket nem az adós, hanem a hitelező vezeti, a kereskedelmi könyvekből vett bár hitelesített — kivonat nem tekinthető olyan magánokiratnak, amely a Pp. 317. §-ban megszabott 1 Az első bekezdésben foglalt szabály feltéllenüI megáll. Ami azonban a második bekezdésben foglaltakat illeü, úgy véljük, amennyiben a tvszék kimondotta, — akár helyesen, akár nem — hogy ez ügy a járásbírósághoz, mint munkaügyi bírósághoz tartozik, implicite határozott abban a kérdésben ís, hogy ez ügy polgári perútra tartozik. Végeredményben a per azonban úgyis megszüntetendő, P II. 6857 1926. és 5278/1926. 2 Fenti szabály alkalmazásával a Pp. 180. § 1. pontja értelmében megszüntetendők a 7100/192$. M. E. sz. r. kibocsátásának idején még jogerősen be nem fejezett az állami vas-, acél- es gépgyárak tisztviselőinek illetményeire vonatkozó perek, mert ez igények érvényesítése a rendelet értelmében nem polgári perútra tartozik.