Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - Az üzem kártérítési felelőssége

28o JOGGYAKORLAT. III. Valorizációs esetek. /. Turpis causa esetén visszajáró összeg felértékelés alá esik. — //. A Stichlag a követelés, keletkezésének időpontja, i. Az eredeti állapot visszaállításának követelményeként fizetendő összeg valorizálásának a dolog természete szerint és a bírói gyakorlat értelmében nem lehetne akadál)a a vételügyletnek alperes által állított tiltott volta, de nem akadályozhatja ez az alperesi védekezés a felperes kártérítési jellegű követelésének valorizált megítélését sem, mert ez a védekezés a fentiek szerint nem helytálló. — U. Nincs oly jogszabály, amely a hitelezőt elzárná attól, hogy a keresetindítást vagy a valorizálásra irányuló kérelem előterjesztését megelőző időre is kérhesse követelésének átértékelését, hanem ezektől függetlenül rendszerint az az időpont irányadó a valorizáció kezdete szempontjából, amelyben a követelés keletkezett. (Kúria P. VJI. 6788/1926. sz., 1927 máj. 24.) Kamat a valorizált összeg után 5°/o az esedékességtől számítva. Ami a megítélt tőke után járó kamatokat illeti, a kir. Kúria a pénzünknek a gazdasági viszonyok változásával bekövetkezett romlása folytán az örökösödési es családi jogviszonyból származó pénzkövetelések átértékelésénél a kamat megítélésének kérdésében azt az álláspontot foglalta el, hogy az ítélet hozatala előtt letelt időre kamatot nem ítélt, mert a követelés átértékelésénél azt figyelembe vette és kiegyenlítettnek tekintette ; az ítélet hozatalának napjától pedig, figyelemmel az 1925 : XXXÍX. tc. 2. és 5. §-aira a törvényesnél magasabb kamatot, előbb 8%, utóbb a gazdasági élet javulásával 7% kamatot állapított meg. Tekintettel arra, hogy a gazdasági viszonyok tovább javultak és teljes értékű új valutánk van s így a gazdasági élet a normális viszonyok felé halad, a kir. Kúria elérkezettnek látva az időt arra, hogy a kamat tekintetében is a normális állapotra térjen át, BZ újabban követett törvénykezési gyakorlatában az idevonatkozó jogszabályoknak megfelelően a megállapított tőkekövetelés után az esedékesség napjától járó törvényes kamatot ítéli meg. (Kúria P. I. 7956 1925. sz., 1927 ápr. 6.) A vételárat késedelmesen befizető gondnok a valorizációs különbözetet köteles megtéríteni. A valorizációhoz való jogigény a papírpénz értékének a háborús viszonyok következtében beállott leromlásában találja jogalapját, felperes tehát jogszerűen támaszthat igényt arra, hogy a gondnokolt által az alperesnek 1921 április hó 10-én eladott ingatlanok vételára abban az értékben téríttessék meg, amellyel a szerződés megkötésének idejében bírt s ennek az igényének az érvényesítésében nem akadályozhatja az, hogy az árvaszék a gyámpénztárba beutalt vételárrészleteket jogfenntartás nélkül fogadta el, mert a törvénykezési gyakorlat csak jóval utóbb tette magáévá azt az álláspontot, amely szerint a hitelezési ügyletek körén kívül álló pénztartozások kérelemre a méltányosság követelményeinek megfelelő értékátszámítással ítélendők meg. (Kúria P. III. 4836 1926. sz., 1927 máj. 19.) Társasági tagok nyereségrészesedése átértékelhető. A bírói gyakorlatban olyan jogszabály, amely a társasági tagok vagyonilletőségének részét tevő nyereségrészesedés átértékelését elvileg kizárná, nem alakult ki és az ily természetű követelés átértékelése ellen sem jogi, sem gazdasági indok nem szól.* (Kúria P. IV. 8818/1926. sz., 1928 máj. 31). * A kérdéses esetben alkalmi egyesülésből eredő nyereségrészedésről van szó.