Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)
1927 / 6. szám - Az üzem kártérítési felelőssége
JOGGYAKORLAT. /. Életjáradék 100%-os felértékelése. — //. A földbirtokreform oko\ta igénybevételnek a$ átértékelésre nincs jelentősége. I. Alpereseknek a teljes (100%-os) átértékelés ellen irányuló panasza alaptalan, mert a felperest életjáradék címén megillető követelés az alpereseknek jutott ingatlanok tekintélyes jövedelméhez viszonyítva annyira csekély, hogy a jövedelemből teljesen átértékelt összegben is az alperesek lényeges megterhelése nélkül fizethető és mert ehhez képest az ingatlanok értékének időközben történt csökkenése nem lehet jogszerű alap az átértékelés mérséklésére. — II. Az alpereseknek jutott ingatlanok egy részének az O. F. B. által történt igénybevételének nincs az átértékelésre jelentősége, mert az értékmegtérítés ellenében történt igénybevétel az alperesek vagyoni állapotán nem változtat.1 (Kúria P. I. 7363/10215., 1927 ápr. 6.) Teljes felértékelés (100%-os valorizáció). A koronaromlással szemben is elsősorban annak a szabálynak kell érvényesülnie hogy az adósnak oly módon és oly értékben kell teljesítenie, amelyet a felek a kötelem létesítésekor szem előtt tartottak. Ennek a szabálynak korlátozásaként a koronaromlásnál gyakran alkalmazott kármegosztás elve csak akkor és annyiban jöhet figyelembe, ha a változatlan értékben való teljesítés az adósra méltánytalan és aránytalanul súlyos terhet róna a beállott gazdasági eltolódások folytán és ha másfelől a hitelező ily módon olyan indokolatlan előnyhöz jutna, ami a gazdasági viszonyok alakulása mellett nála a kellő időben való teljesítés esetén sem következett volna be. Ámde a jelen esetben alperes a felperesi építkezés folytán egy teljesen értékálló vagyontárgyhoz jutott, amelynek révén a befektetett értéket átmentette, így semmi méltányos indoka nem volna annak," hogy a felperesi követelés teljes értékében bíróilag el nem ismertessék.2 (Kúria P. II. 13 26 1926. sz., 1927. máj. 4.) A baleseti járadék felértékelésénél a mérvet esetenként a méltányosság elvei nyomán kell meghaláio^ni. Az által, hogy a kir. Kúria a baleseti járadékot több esetben, átértékelt összegének 50%-ára emelte fel, vagyis, hogy ezeknél a pénzromlásból eredő hátrányt többször egyenlő arányban oszto;ta meg a felek között, olyan bírói gyakorlat e részben még nem keletkezett, amelyet, mint jogszabályra való utalással igényelni lehetne azt, hogy a baleseti járadék átértékelt felemelésénél irányadóul mindenkor ez az arány vétessék. Mert annak a jogelvnek, hogy a pénzromlásból a felek akaratától függetlenül előállott vagyoni hátrány nem hárítható át csak az egyik félre, hanem azt rendszerint arányosan meg kell osztani, nem szükségszerű folyománya az, hogy a megosztás egyenlő arány szerint eszközöltessék ; viszont az anyagi igazságnak inkább megfelel az az álláspont, hogy az átértékelésnél mindenkor tekintettel kell lenni a fennforgó körülményekre s a köve'elés mennyiségét esetenként ezek mérlegelésével, a méltá' Nagy jelentősésű határozat, különösen abból a szempontból, hogy a földbirtokreforni okozta — értékmegtérítéses — igénybevételt a valorizáció szempontjából irrelevánsnak mondja ki. Csak azt téveszti az ítéletet szem elől, hogy ma a békeárakhoz képest a föld értéke emelkedett, s nem hanyagolható el az sem, hogy a legtöbb föld tula]donosa a jelzálogos terhektől szinte néhány koronával szabadult. 2 Jelen határozat szabályként a ioo° 0-os valorizációt mondja ki, mivel szemben, — a legtöbb tanács által szabályként kármegosztás állíttatott fel, &z ú. n. fedezeti elv pedig a korrektivum. Teoretice mindenesetre ez a döntés szinte tökéletes, mert bár kiindulópontul a teljes valorizációt, mint szabályt állítja fel, de utal arra, hogy az nem dogmatikus tétel, hanem az alkalmazásnál az eset körülményei szerint korrigálható.