Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - Az üzem kártérítési felelőssége

AZ ÜZEM KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE. 27 I óvta a jogászi és gazdasági világot, bebizonyította hivatottságát. A magyar törvényhozás a Kuncz-féle tervezetben a német G. m. b. H .-törvénynek egy tökéletesbített «javított" és «bővített» kiadását kapja, nézetünk szerint nehezen pótolható mulasztást követ el, ha nem gondoskodik róla. hogy az mielőbb törvénnyé váljék. AZ ÜZEM KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE. írta : Ifj. Dr. SZIGETI LÁSZLÓ. Amíg a munkamegosztás és ennek folytán az emberek egymásrautalisága nem volt olyan szembeszökő, gépek útján hatalmas természeti erők nem jöttek mozgásba, igazságosnak látszott, hogy szerződésen kívül csak jogellenes és vétkes cselekmény alapíthatott meg kártérítési kötelezettséget és méltánytalannak tűnt fel annak kötelezése, aki a kárról nem tehet, azt nem szándékosan vagy gondatlanul okozta. Mikor azonban a gyáripar és a géperőre működő közlekedési vállalatok kifejlődtek, az' emberek érdekkörei a nagyobb munkamegosztás a városi élet zsúfoltsága, egymásmellettisége folytan állandó érintkezésbe és összeütközésbe kerültek ; nyilvánvaló lett, hogy az ember mozgása, foglalkozása folytatására irányuló tevékenysége minden gondosság mellett is mások érdekeit és jogkörét érintheti és így méltánytalan a károsultat védelem nélkül hagyni csak azért, mert a károsító vétlen. Ami a jogérzetnek a vétkességi elmélettel való szakítását nehézzé teszi, az az a meggondolás, hogy mikor az egyes a munkamegosztás folytán a termelésből reábízott funkcióját végzi, egyúttal társadalmi érdekben is cselekszik és a kártérítési kötelezettségnek kiterjesztése a vállalkozási kedv csökkenésével és a termelési tevékenység elerőtlenítésével jár. Ez az a másik oldala az éremnek, mely a «cuius lucrum, eius damnum» elvének korlátlan érvényesítését megnehezíti. Ezzel adva van az objektív felelősség korlátja. Azt kell mindig vizsgálni, hogy a tárgyi felelősség rizikója nem teszi-e lehetetlenné a kötelezett részére foglalkozása folytatását, meg van-e a módja, hogy ezt a kockázatot, mint üzleti regie-t elbírhassa, esetleg átháríthassa. Ez a megoldás tette fontos körülménnyé azt, hogy a károsító esemény a károsító személy iparszerű, tehát állandóan folytatott foglalkozása körében merüljön fel (üzem), mert ily esetben biztosítás, vagy az üzleti évre való elosztás által elviselheti a terhet. Még egy fontos momentum a gyakorlatban az üzem veszélyessége. A veszélyes üzemnél a törvény (1874: XVIII. tc.) és az analógia útján kiterjesztett gyakorlat tisztán a veszélyesség alapján állapítja meg az objektív felelősséget, abból a meggondolásból kiindulva, hogy a veszélyes üzem tulajdonosának ezzel a kockázattal számolnia kell, ezt biztosítás útján vagy az üzleti terhekbe való belekalkulálással el kell viselnie. Ebből fejlődik ki az üzemnek objektív kártérítési felelőssége a vétlen cselekmányekért és azért a kárért, amit az üzemi erők okoznak, de egyúttal az alkalmazottakért való objektív felelősség a culpa in eligendora való tekintet nélkül. A törvénykönyvekkel szemben a jogérzet az objektív felelősség felé hajlik. A német polgári törvénykönyv 831. §-a alapján, mely az alkalmazottért való felelősséget a culpa in eligendo alapján szabáhozza. bírói