Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - G.M.B.H. és K.F.T

G. M. B. H. ÉS K. F. T. 269 osztrák törvénytől adoptált) elve teoretikus szemüvegen át nézve logikusabbnak és helyesebbnek is látszik, a gyakorlati élet szempontjából az üzletrészek önállósága a helyesebb és követendő princípium.1 A kadukálási eljárást a törzstőke behajtásának biztosítására úgy a német törvény, mint a magyar tervezet ismeri. A kettő között azonban egy rendkívül nagyjelentőségű különbség van. A német törvény 24. §) mellőzhetetlennek tartotta, hogy a tagok üzletrészeinek be nem fizetett összege után társai ennek erejéig egyetemleges jelleggel obiigóban maradjanak, vagyis, ha az üzletrész ellenértéke a tagon a kadukálási eljárással sem hajtható be, úgy végsőfokon szubszidialiter tagtársai feleljenek. A Kuncz-féle tervezet azzal az argumentációval, hogy egyrészt a hitelezők szempontjából nem a törzstőke befizetett volta vagy befizetésének garanciája, hanem elsősorban magának a vállalatnak és vezetőinek megbízhatósága játsza a döntő szerepet, s hogy a részvényjog sem ismeri a tagok egymásért való felelősségét, oda konkludál, hogy minden aggodalom nélkül lemondhatunk a tagoknak intern egyetemleges felelősségéről. A Kuncz-féle tervezet megoldását nem tudjuk osztani. Koncedáljuk, hogy minden tagnak nagy megnyugvására szolgálna, ha tudná, hogy legrosszabb esetben felelőssége legfeljebb saját törzsbetétének erejéig terjedne, s elismerjük, hogy a tagok felelősségének csökkentése a k. f. t.-jog egyik főposztulátuma, mégis noha a k. f. t. ejterjedését mi is minden alkalmas eszközzel szívesen előmozdítani óhajtjuk — közhiteli szempontokat tartva szem előtt, nem mondhatunk le a tagoknak egymásért való szubszidiárius egyetemleges felelősségéről. Helyesen mondja Schulc\, hogy ha a jogelőd felel a hiányért csak azért, mert rosszul választotta meg utódját, felelőssé lehet tenni a tagot is azért, mert nem jól szemelte ki tagtársát.2 A magyar törvénynek a törzstőke biztosítására, vagy a francia-olasz jog mintájára teljes előzetes liberálást kell követelnie, vagy követnie kell a német törvényt a szubszidiárius intern egyetemleges felelősség végső konzekvenciáiban. A pótbefizetési kötelezettség egy germán szövetkezeti jogi intézmény. A német törvény ismer korlátlan (27. §) és korlátolt (28. §) pótbefizetési kötelezettséget, s az előbbi kiegyensúlyozása céljából az abandonjogot. A Kuncz-féle tervezet (364. §) igen helyesen, az osztrák korlátolt pótbefizetési szisztémát tette magáévá. A pótbefizetés intézményéhez a k. f. t. német szülői nagy reményeket fűztek, s a társaság egyik legjelentékenyebb tulajdonságának tekintet1 Bo^óky Géza : 2. jegyzetben i. m. 95. I. 2 Schulc^ Ferenc Megjegyzések Jr. Kunc^ Ödön a korlátol!felelősség ű társaságról s;ólo törvénytervezetéhez. Ker. Jog. 1927. június 1.