Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - G.M.B.H. és K.F.T

268 Df SZENDE PÉTER PÁL. azt készpénzben kell pótolnia (339. § IH-)> de mindezen kautélák ellenére is — három kivételtől eltekintve az apport a törzstőke összegének felét nem haladhatja meg (339. § ut. bek.); a nem-pénzbeli betétnek a cégbírósági bejelentésnél egészben a társaság szabad rendelkezésére kell állania (342. § II.), s a bejelentésnél ezt a körülményt a bejelentőknek expressis verbis ki kell nyilatkoztatniok (343. § ut. bek.); akik a nempénzbeli betétet valódi értékét meghaladó értékkel fogadtatták el a társasággal, minden ebből eredő kárért személyesen és egyetemleg felelnek (346. §), a cégjegyzékbe vezetendő bejegyzésben ki kell tenni az apportra vonatkozó megállapodásokat (347. $ 5. p.); a természetbeni betét tárgyán jus retentionis nem gyakorolható (357. § II.); nem-pénzbeli szolgáltatás a törzsbetétre csak akkor számolható el, ha ennek összes előfeltételei (1. 339. §) fennforognak (3$7. § ut. bek.), s a kadukálási eljárás a nem-pénzbeli betétre nézve is lefolytatandó (363. §.). A német G. m. b. H.-törvénynek és a Kuncz-féle tervezetnek az apportra vonatkozó intézkedéseit felsorolva és szembeállítva különösen szerencsésnek és kiemelendőnek tartjuk, hogy Kunc\ professzor az apportőr jótállásával és az inferrálás körül közreműködőknek anyagi felelősségével oly reális garanciákat teremt, melyek alkalmasak lesznek arra, hogy az apport-alakulások hitelét a német törvénynél lényegesen komolyabb bázison biztosítsák. * Az üzletrészek átruházása a német törvény (15. §) szerint szabad; a Kuncz-féle tervezet is elfogadja az átruházhatóság elvét, de sokkal súlyosabb feltételek mellett. A német törvény szerint az átruházás egyetlen feltétele a közokirat. A Kuncz-féle tervezet nagy súlyt helyez a tagok között uralkodó harmóniára, s ezért gondoskodik róla, hogy a társaságon kívül álló személy csupán a társaság beleegyezésével szerezhessen üzletrészt. Igaz, hogy a törzsbetét teljes beszolgáltatása után a társaság csak nyomós okból tagadhatja meg beleegyezését (3 $2. §). Nagyon fontos különbség a német törvény és a magyar tervezeközött az is, hogy míg a német jog eltűri, hogy az üzletrészekről többét kevésbbé értékpapír-jelleggel bíró részjegyek legyenek kiállíthatok, addig Kunc\ professzor a tervezet Indokolása szerint a k. f. t. leglényegesebb ismérvének tekinti, hogy az üzletrész bizonyítására csupán a tagsági jegyzék kivonata szolgál (351. § II), s a k. f. t. tagjai számára betétéről forgalomképes értékpapír ki nem állítható (334. §). A német törvény, szemben a Kuncz-féle tervezettel, nem áll az üzletrészek egységességének elvi alapján. Míg a magyar tervezet szerint, ha valamelyik tag eredeti üzletrészéhez még egy másik üzletrészt szerez, — amennyiben a törzsbetétek teljesen befizetvék és egyneműek — a régi és új üzletrészek összeolvadnak, a német G. m. b. H.-nál megtartják jogi önállóságukat. Habár a magyar tervezetnek (a priváté company-től, s az