Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - G.M.B.H. és K.F.T

G. M. B. H. ÉS K. F. T. A társasági s^er^ődés formája a német törvény (2. §) szerint közokirat kell, hogy legyen. A Kuncz-féle tervezet Indokolása azt mondja, hogy a meghallgatott gazdasági körök egybehangzó óhajára figyelemmel ejtette el azt a rendelkezést, hogy a társasági szerződés érvényességéhez a közokirat formáját követelje meg (336. §). A Kuncz-féle tervezet nézetünk szerint valóban jó nyomon jár, midőn megelégszik a magánokirat formájával,1 viszont az a körülmény, hogy a tervezet a magánokiratokra előszabott formák közül csupán a legnehezebbet engedi érvényesülni, midőn a Pp. 317. § 3. pontjának alakszerűségéhez ragaszkodik, sokat levon abból a könnyebbségből, melyet elvben nyújtani igér. Nézetünk szerint az aláírások közjegyzői hitelesítésénél lényegesen fontosabb volna a jogi szempontok biztonsága, s ezért e helyt újólag azt javasoljuk, hogy a magyar törvényhozás a társasági szerződésnél az 1924 : XII. tc. 1. §-ának mintájára ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratot írjon elő.2 Rendkívül szubtilis megoldásokra van szüksége a k. f. t.-jognak az apportokat illetően. A különböző törvényhozások felvették a harcot a k. f. t.-i forma nagy diszkreditálói az apport-szédelgések ellen, s a legváltozatosabb szigorúbbnál-szigorúbb panaceákat eszelték ki, hogy a törzstőke fiktivitását elkerüljék. A német törvényben még csak szerény kautélák találhatók. Megelégedtek azzal, hogy a nem-pénzbeli szolgáltatásokat a társasági szerződésben kell megállapítani az inferráló tag személyének, az apport tárgyának és az érte járó ellenértéknek pontos feltüntetésével (5. § IV.) ; a társaság cégbírósági bejegyzését csak akkor lehet kérni, ha a természetbeni betét a társaság szabad rendelkezésére áll (7. § II.), mely körülményt a bejelentéskor külön is meg kell erősíteni (8. § III.) ; a nem-pénzbeli betét tárgyán az apportőr nem gyakorolhat megtartási jogot (19. § II.). A Kuncz-féle tervezet értékesíteni akarja a magyar törvény számára a külföldi jogok minden előnyét, de ezenkívül több önálló újítást is ajánl, melyek túlnyomórészt komoly garanciák lesznek- az apporttal való visszaélések meggátlására, s a magyar k. f. t.-jog becsületére fognak válni. A nem-pénzbeli betéttel függnek össze a tervezet következő rendelkezései: a társaság permanens öninformáció adására köteles (338. §) ; az apport tárgya csak dolog- vagy vagyonjog lehet (339. § I. 1. p.), minden lényeges személyi és tárgyi adatot fel kell venni a társasági szerződésbe (339. § I. 2. p.) ; az apportőr jótáll a társaságnak a nem-pénzbeli betétnek a beszolgáltatáskori értékéért (339. § II.), s ha a szolgáltatás lehetetlenül, 1 V. ó. Doroghi Ervin : Észrevételek a k. f. t.-ról készült törvénytervezethez. Jogállam 1926. XXIV. évf. 5—6. sz. 191. 1. és Lévy Béla: A k. f. t. -ról szóló törvény tejve\etéhe\. Ker. Jog. 1925. július. 1. sz. 90. I. V. ö. S^eijő : 5. jegyzetben i. m. 108. 1. és u. a. jegyzetben i. cikk __. 1.