Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - G.M.B.H. és K.F.T

266 Df SZENDE PÉTER PÁL. nem gazdasági természetű altruisztikus vállalkozásokat, vallási, kulturális és politikai célokat követő testületeket mégis megfosztja attól a jótéteménytől, melyet konkrét esetben számukra a korátolt felelősségű társasági forma jelentene. Habár kétségtelen, hogy a k. f. t. eminenter gazdasági rendeltetésű, mégis nem tartjuk szükségesnek, hogy a társaság célja csupán gazdasági célra korlátoztassék. A társaság célja törvénybe vagy jó erkölcsökbe ütköző nem lehet (V. ö. Pap-féle tervezet n. §), ezt az elvet írva, vagy íratlanul is figyelembe kell venni a k. f. t. célkitűzésénél, de a társaság célját csupán gazdasági térre szorítani felesleges és helytelen szűkkeblűség volna. A magyar részvényjog eddigi túlenyhe szabályai ellenére tudtommal sohasem merült fel oly reformkívánság, hogy részvénytársaság csak gazdasági célra alakulhasson. Amint «a részvénytársaságoknál nem a vállalat tárgya, hanem csak a forma határozó*,1 éppúgy meg kell elégednünk a k. f. t.-nál is a tárgy, illetve a cél szempontjából a formák betartásával. •'Semmi kifogás nem tehető azonban a Kuncz-féle tervezet (334- § azon rendelkezései ellen, hogy a k. f. t.-t biztosítást ügyletektől, továbbá záloglevél- és kötvénykibocsátástól eltiltja. Az 1901. évi május 12-1] német törvény is hasonlóképpen intézkedik a biztosítási ügyleteket illetően. A tagok számát a német törvény (2. §) nem korlátozza, sem felfelé, sem lefelé. A Kuncz-féle tervezet szerint a tagok száma kettőnél kevesebb nem lehet s a harmincat nem haladhatja meg. A tagok számának maximálása ellen elvileg nem emelhető kifogás, sőt ebben az institúcióban a társaság individualisztikus karakterének konzekvens keresztülvitelét kell látnunk. Nem tudom azonban Kunc\ professzor álláspontját osztani a one man company állapotának kategorikus eltiltása tekintetében. A német törvény és bírói gyakorlat de facto őszintén behódolt már a one man company-nek, — a magyar részvényjog hasonlóképpen, hála a stróman-rendszer kifejlett intézményének — minek tehát a felesleges törvényes korlát for shaw legalább két tagnak a követelése.2 Gyakorlati, szükséges és helves a Kuncz-féle tervezet azon kivétele, hogy a harminctag-maximum korlátozása nem érvényesül, ha részvénytársaság alakul át korlátolt felelősségű társasággá, de ismételten javasoltuk már azt a további kivételt is, hogy harmincnál több tagja lehessen a korlátolt felelősségű társaságnak akkor is. ha az üzletrészek örökösödési osztály folytán jutnának több kézbe.3 Ez a kivétel az individualisztikus elv logikus folyománya volna, s inkább erősítené, mint gyengítené a szabályt. * 1 Szerkő: A kereskedelmi törvény kézikönyve 250. I. (C. 1500/1914. sz.) 2 S\er\ő: One man company. Ker. Jog. 1927. I. sz. 3 S^er^ő: a 2. jegyzetben i. m. 105 és köv. 11. és S^er^ő: Egyes főbb kérdések a K. f. t. jog köréből tekintettel a Tervezetre. Jogtud. Közi. 192;. 10. sz. 76. 1.