Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - A szerzői jog, mint személyiségi jog

258 Dl ALMÁSI ANTAL. ságot nagyobb forgalmi gondossággá szigorította. Még pedig nem csupán a tisztességtelen verseny szűkebb, hanem a szerzői jog tágabb területén is. A szerzői jognak személyiségi jogkénti felfogása tisztázza és jelenti azt is, hogy a személyiségi jog e speciális alkalmazási területén a magánjogi kiterjesztő törvény-magyarázatról és analógiákról is szólhatunk. 11. A szerzői jognak a személyiségi joggal való összefüggése igazít el akkor, amidőn az erkölcstelen és a tilos tartalmú műveken létesült szerzői jog védelme forog szóban. Ezt rendesen azzal szokták elintézni, hogy a szerzői jog tilos vagy erkölcstelen tartalmat nem védhet. Azonban úgy tetszik, hogy ez felületes, a szerzői jog igazi mivoltát figyelembe nem vevő elintézés. Ha a fajánál fogva védett szellemi mű alkotása vagy rögzítése büntetendő, tilos vagy erkölcstelen cselekményt valósított is meg, ennek csak az lehet a következménye, hogy nem létesül, helyesebben üres a szerzői jogosultság igenleges része, a szellemi termék közzétételének, többszörösítésének, forgalombahelyezésének vagyis a szellemi termék gazdasági vagy egyéb kiaknázásának a szerző számára való fenntartása vagy biztosítása. A szerzői jog létesültének teljes kizárása ellenben ilyenkor is a célon túllő. Nem veszi t. i. figyelembe azt, hogy a szerzői jognak éppen annak a személyiségi joggal való egybefüggése folytán van egy nemleges alkotó eleme is. T. i. az, hogy s^er~ő a szellemi termékére vonatkozó meghatározási jogainál fogva akként határolhat és pedig jogosan határolhat akként is, hogy a tilos, a\ erkölcstelen szellemi művét másnak sem engedi kiaknázni. A tilos és erkölcstelen tartalmú szellemi termékek szabaddá tételét, a szerzőnek és a köznek magánjogi úton való védtelenül hagyását csak oly felfogás vitathatja, amely a szerzői jognak a személyiségi joggal való ez egybefüggését elhanyagolja. 12. Azt a viszonyt, amely a szerzői jog alaptárgya; az anyamü és a belőle közvetett elsajátítás, alkalmazás, átdolgozás, mechanikai előadás céljára való) átvitel stb. útján létesült származékos s-ellemi termék között fennáll, szintén csak a szerzői jog és a személyiségei jog közötti összefüggés felderítése világíthatja meg. Már az is, vájjon mely alkalmazás és feldolgozás ölti fel az oly új, eredeti «egyéni» (73. § argj mii jellegét, amely az anyamű szerzői jogából kiesik (6. § 10. pontja), tulajdonképpen szintén az első és a második s;er;á személyiségi jogainak elhatárolási kérdése. Csakis akként tisztázható, hogy az eredeti