Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - A szerzői jog, mint személyiségi jog

A SZERZŐI JOG, MINT SZEMÉLYISÉGI JOG. és az adaptált stb. mű alkotását az első és a második szerző személyiségi jogához képest ho;;uk viszonylatba. Még sokkal inkább áll ez ott, ahol a származékos mű kétségtelenül az első szerző jogának körén belül maradt. Itt a kérdés különösen a körül éleződik ki, vájjon, ameny­nyiben a származékos mű szerzője ennek közzétételére, több­szörösítésére vagy íorgalombahelyezésére az eredeti szerzővel szemben fennálló jogviszonya folytán jogosítva volt is, tartozik-e a származékos mű többszörösítésénél, közzétételénél és íorga­lombahelyezésénél az eredeti mű szerzőjét és annak anyaművét is megjelölni vagy sem ? Útbaigazítást csak az ad, hogy miután a nem önálló fel­dolgozás és alkalmazás az eredeti szerző személyiségi jogköré­ben maradt, (ami a törvény 6. és 7. §-aiból kétségtelen,) ennek a megjelölés tekintetében is kell állania. A szerzői jog személyi­ségi jellegéből folyik tehát, hogy a származékos mű szerzője az anyaművet és annak a szerzőjét az oly alkalmazásoknál és át­dolgozásoknál tartozik megjelölni, amelyek nem öltötték fel új, eredeti, egyéni mű jellegét. Az új eredeti jelleget öltött átdolgo­zás, alkalmazás vagy egyéb közvetett elsajátítás ellenben a máso­dik szerző személyiségi jogkörében keletkezik, amiért is jogi köte­lesség (az etikai mindig fennáll,) az eredeti mű, valamint az ere­deti szerző megjelölésére fenn nem áll, erre az esetre a 23. § szabályai nem állanak. 13. Annak a felismerése, hogy a szerzői jog az általános sze­mélyiségi jognak egyik különös törvényileg részletesen szabá­lyozott esete, ad módot arra is, hogy akkor, amidőn a szerzői bitorlások tényállásának kiterjesztését a szerzői törvény 24. § a gátolja, a szerző magánjogi érdekkörét szembetűnően és nyilván­valóan sértő tényekben legalább is oly, az általános személyi­ségi jogot sértő, a köztörvényi magánjog által tiltott cselek­ményt lássunk, amelynek terhelő hatásai meggátolják, hogy a szerzői törvények esetleges hiányai és homályosságai az igaz­ságérzetet bántó, kézenfekvő jogsértések elkövetését lehetővé tegyék. 14. Mindent összevéve: akár tárgyi szabályai mibenlétét és fej­lesztését, akár annak mint alanyi jognak előfeltételeit, terjedelmét, tartalmát és forgalmát nézzük is, a s~er;ői jognak a; általános személyiségi jog egyik alesetekénti felfogása megfelelő elméleti ala­pot is ad és gyakorlatilag is a fejlődés és a haladás lehetőségét biztosítja. Biztosítja, mert a szerzői jognak nem csupán a szemé­lyiségi joggal való egybe függését, hanem annak önállóságát is kel­lően értékeli és így annak forgalomképességét is érthetővé teszi.

Next

/
Thumbnails
Contents