Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - Az elmebeteg házastársak bontóperbeli jogképessége

AZ ELMEBETEG HÁZASTÁRSAK BONTÓPERBELI JOGKÉPESSÉGE. 17 tatból köteles figyelembe venni s bár a bíróság a házasfél személyes meghallgatását mellőzheti, az elmebeteg alperest világos pillanataiban személyesen is meghallgathatja, viszont a törvényes képviselő által indított házasságbontó perben szintén fordulhatnak elő olyan alperesi kifogások a házasság felbontása ellen, amelyekkel szemben a törvényes képviselőnek a házasélet legbensőbb intimitásait kellene ismenre. A törvényes képviselő által való védekezés nehézsége tehát ebben az esetben is fennáll, a törvényes képviselő működése mégis meg van engedve. Az indokolás különben is akár téves, akár nem téves, akkor, amidőn törvényerőre emelkedik a törvény szövege, elválik a törvénytől és egyedül a törvény az, amely önmagában véve kötelez. Szentirmay kúriai bíró úr ezen röviden ismertetett érveléseivel szemben, amelyeket Szladits Károly egyetemi tanár úr a Jogtudományi Közlöny 1926 április 15-iki számában teljes egészükben magáévá tett, a kir. Kúria arra az álláspontra helyezkedik, hogy a törvény nem mondja ugyan ki határozottan, hogy elmebeteg házastárssal szemben nem kérhető a házasságfelbontása, azonban a törvény összes rendelkezéseinek egybekapcsolásából csakis ezt a végső következtetést lehet levonni. Ezt az álláspontot foglalta el a kir. Kúria már a Pp. életbelépte előtt is és ezen az állásponton nem változtatott azóta sem. A H. T. 127. §-a azt mondja, hogy a törvény alkalmazásában cselekvőképtelenek alatt értendők a 12 éven alulievők, azok, akik elmebetegség miatt vagy egyéb okból eszük használatától meg vannak fosztva addig, amíg ezen állapotuk tart, az elmebetegség miatt gondnokság alatt levők, illetve akiknek ez okból való gondnokság alá helyezése előzetesen el van rendelve és végül azok, akiknek kiskorúsága elmebetegség okából meg van hosszabbítva. Ezen cselekvőképtelenekről a törvény következőkép rendelkezik : A ó. §-ában kimondja, hogy cselekvőképtelen személy nem köthet házasságot. Ez a házasság semmis. A semmiségi perben a 48. § értelmében a cselekvőképtelen házastársra a törvényes képviselet szabályai alkalmazandók. A 47. § szerint a törvényes képviselő semmiségi pert indíthat. A T. 54. §-ának b) pontja alapján tévedés miatt meg lehet támadni a házasságot, ha kiderül, hogy a házasfél elmebeteg, tehát olyan lényeges személyi tulajdonságban szenved, amely tulajdonsága miatt nem lehet feltételezni a másik házasfélről azt, hogy vele házasságot kötött volna, ha ezen lényeges személyi tulajdonságáról a házasságkötés előtt tudomással birt volna. Error qualitatis in personam redundáns. A T. 69. §-a szerint a házastárs házasságát csak maga támadhatja meg, a törvényes képviselőt e jog meg nem illeti. A cselekvőképtelen házastárs tehát a törvény rendelkezése értelmében még törvényes képviselője útján sem támadhatja meg a házasságot. A törvény állandóan hangoztatja minden egyes perre nézve, hogy a cselekvőképtelenségében korlatolt házastárs saját személyében perképes A törvénynek a házasság felbontásával foglalkozó §-aiban a cselekvőképteleneket külön nem említi meg, de a hivatkozott 87. §-ában kiemeli, hogy az elmebeteg házastárs nevében a törvényes képviselő kérheti a bontást. Az eddigiekből nyilvánvaló, hogy úgy a házasság semmisége, mint a házasság megtámadása iránti perben az elmebeteg alperes lehet, természetesen törvényes képviselője útján. Sem a semmiségi, sem a megtámadási perekről szóló §-okban nincs kimondva az, hogy az elmebeteg alperes lehet vagy nem lehet. Épp úgy nincs kimondva a házassági törvénynek a házasság felbontásáról szóló §-ai egyikében sem az, hogy elmebeteg házastárs ellen bontópert indítani nem lehet. A Pp. Jogállam. XXVI. évf. [. tüzet.