Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - A szerzői jog, mint személyiségi jog

A SZERZŐI JOG, MINT SZEMÉLYISÉGI JOG. siti. A rögzítés mechanikai ténykedés, amely a mű megírásától, elmondásától, irógépbediktálásától, a szobor kivéséséig, az alkotásnak mechanikai átviteléig vagy filmesítéséig váltakozhatik. Mindegek kö~ös jellemvonása, hogy emberi agymunka: a szellemi termék külső megér^ékítésére szolgálnak. A; alkotás és a rögzítés a védelemben rés-esülö szellemi müvet közömbös emberi cselekmény vagy cselekmények útján fejtik le ci személyiségi jogból. E% a közömbös cselekmény vagy e;ek a cselekmények a\ alkotó cselekvőképességétől függetlenek, de bizonyos fokig képviseletet és segédletet eltűrnek. 4. A szerzői jog a személyiségi jogból eredő és azzal szervi összefüggésben álló külön jog. Ennek legékesebb és fő bizonyítéka a törvényben megszabott tartalma. Ezt az 1921 : LIV. tc. két, sőt tulajdonképpen háromféle módon is igyekszik megközelíteni. De anélkül, hogy ez utak bármelyike is teljesen célhoz vezetőnek mutatkoznék. Egyfelől t. i. (első szakaszában) megszabja, mi a szerzői jog tulajdonképpeni lényege: a törvényben védelemben részesülő szellemi művek többszörösítésének, közzétételének és forgalombahelyezésének védelme (1. §). Másfelől felsorolja, vagy legalább is fajok szerint nagyjából megjelöli azokat a tényállásokat, amelyek a szerzői jog tartalmát jogellenesen sértik : a bitorlásokat. Ezt is többfélekép. Akként is, hogy általánosságban (5. §) úgy is, hogy egyenkint és részletezve (6—8. §) megmondja, minő ténykedés az, amit bitorlásnak tekint. De akként is, hogy egyes oly tényállásokat is kiemel, amelyeket nem tekint bitorlásnak (9—10. §). Mindezeket pedig nem valamennyi, a szerzői törvényben védelemben részesülő szellemi művekre vonatkozóan egységesen, hanem — úgy ahogy — rendszeresen csakis a szerzői törvény alaptárgyánál, az írói műveknél. A szellemi művek többi fajainál ellenben a törvény csak kisebb-nagyobb pontossággal jelzi, hogy az írói műre vonatkozó összes vagy egyes és mely egyes szabályokat és különösen mely bitorlási szabályokat kíván rájuk is megfelelően (46, 54, 65, 71, 73, 74, 76. §-ok stb.) alkalmazni. Nyilvánvaló, hogy a törvény ez eljárása nem nagyon pontos. Ugyanis nyitva hagyja azokat a tényállásokat és azoknak a szerzői jog tartalmához való viszonyát, amelyek nem bitorlások, viszont nem is nemlntorlások, mert a törvényben nincs róluk kiemelve, hogy a bitorlások alól ki vannak véve. Akár a törvénynek a szerzői jog tartalmára vonatkozó általános pozitív szabályaiból, akár pedig azokból indulunk is tehát ki, amelyekből