Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - A szerzői jog, mint személyiségi jog

A SZERZŐI JOG, MINT SZEMÉLYISÉGI JOG. siti. A rögzítés mechanikai ténykedés, amely a mű megírásától, elmondásától, irógépbediktálásától, a szobor kivéséséig, az alko­tásnak mechanikai átviteléig vagy filmesítéséig váltakozhatik. Mindegek kö~ös jellemvonása, hogy emberi agymunka: a szellemi termék külső megér^ékítésére szolgálnak. A; alkotás és a rögzítés a védelemben rés-esülö szellemi mü­vet közömbös emberi cselekmény vagy cselekmények útján fejtik le ci személyiségi jogból. E% a közömbös cselekmény vagy e;ek a cselekmények a\ alkotó cselekvőképességétől függetlenek, de bizo­nyos fokig képviseletet és segédletet eltűrnek. 4. A szerzői jog a személyiségi jogból eredő és azzal szervi összefüggésben álló külön jog. Ennek legékesebb és fő bizonyítéka a törvényben meg­szabott tartalma. Ezt az 1921 : LIV. tc. két, sőt tulajdonképpen háromféle módon is igyekszik megközelíteni. De anélkül, hogy ez utak bármelyike is teljesen célhoz vezetőnek mutatkoznék. Egyfelől t. i. (első szakaszában) megszabja, mi a szerzői jog tulajdonképpeni lényege: a törvényben védelemben részesülő szellemi művek többszörösítésének, közzétételének és forgalomba­helyezésének védelme (1. §). Másfelől felsorolja, vagy legalább is fajok szerint nagyjá­ból megjelöli azokat a tényállásokat, amelyek a szerzői jog tar­talmát jogellenesen sértik : a bitorlásokat. Ezt is többfélekép. Akként is, hogy általánosságban (5. §) úgy is, hogy egyenkint és részletezve (6—8. §) megmondja, minő ténykedés az, amit bitorlásnak tekint. De akként is, hogy egyes oly tényállásokat is kiemel, amelyeket nem tekint bitorlásnak (9—10. §). Mindezeket pedig nem valamennyi, a szerzői törvényben védelemben részesülő szellemi művekre vonatkozóan egységesen, hanem — úgy ahogy — rendszeresen csakis a szerzői törvény alaptárgyánál, az írói műveknél. A szellemi művek többi fajai­nál ellenben a törvény csak kisebb-nagyobb pontossággal jelzi, hogy az írói műre vonatkozó összes vagy egyes és mely egyes szabályokat és különösen mely bitorlási szabályokat kíván rájuk is megfelelően (46, 54, 65, 71, 73, 74, 76. §-ok stb.) alkalmazni. Nyilvánvaló, hogy a törvény ez eljárása nem nagyon pon­tos. Ugyanis nyitva hagyja azokat a tényállásokat és azoknak a szerzői jog tartalmához való viszonyát, amelyek nem bitorlások, viszont nem is nemlntorlások, mert a törvényben nincs róluk kiemelve, hogy a bitorlások alól ki vannak véve. Akár a tör­vénynek a szerzői jog tartalmára vonatkozó általános pozitív sza­bályaiból, akár pedig azokból indulunk is tehát ki, amelyekből

Next

/
Thumbnails
Contents