Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 4-5. szám - Szovjet-Oroszország büntetőjoga

SZEMLE. désre is. Magyarországon, szintúgy a szomszédos államokban a jogi sajtó jelentős részének a szerkesztése, kiadása, megírása ügyvédek vállán nyugszik, a megjelenő szakkönyvek jórésze is e kar tagjaitól ered, úgyhogy professzorok és bírák mellett nívóban velük sokszor vetekedve, a munka tömegében pedig talán vezetve is szerepelnek az irodalmibb velleitású ügyvédek. Az á propos-t ennek megjegyzésére egyébként a bécsi Internalionales Anwaltsblatt-nzk nemrégiben történt újramegindításából merítettük. Nem lesz érdektelen annak a megemlítése, hogy e tényleg nemzetközi lap füzeteibe a legsúlyosabb tanulmányokat (a mindenkori «másodikat» : tehát a «vezércikk') mögötti elsőt) állandóan magyar jogászok írták eddig (Almási, Meszlény, Jacobi A.. Blau, Giskan). Rendkívül nagy szerepet játszottak a magyar ügyvédek egyébként ci\ utódállamok ügyvédeinek ígiy február végén Pozsonyban tarlóit (2.) konferenciáján is, amely főleg arra irányult, hogy a volt monarchia területén ma létező államalakulatok közt könnyebbé tegye a jogi forgalmat, részint a nemzetközi ügyvédorganizáció és helyettesítés közvetlen kidolgozása révén, részint pedig a polgári jogsegély, a kettős adózás, az államközi fizetésképtelenségi és telekkönyvi jog tárgyában kötendő államszerződések elveinek előzetes tisztázó megbeszélése által. A kongresszus teljességgel nemhivatalos jellege dacára is túlnő a magánmegbeszélések keretén. A bizottságok munkájában a magyarok (Nyulászi, Oppler, Beck, Király, Varannai s még számosan) nagy szerepet játszottak, mint elnökök, előadók stb. Oly tér ez, ahol kultúrnívóban, ha nem is akarjuk fölényünket vitatni, de teljes egyenrangúságunkat bátran állíthatjuk az annyira kiváló osztrák, cseh és többi jogászság mellett. — Kénys\eregye\ségi pótrendelet jelent meg. (2180/1927. M. E. sz.) Az alaprendeleten (1410/1626. M. E. sz.) több változás történik. Lényegesebb pontok ezek : Ezentúl nem tűz a bíróság már eleve tárgyalási határnapot; utóbb sem, ha nincsenek, vagy nyilván alaptalanok az OHE. előtt létrejött magánegyezség elleni észrevételek. A magánegyezségi szavazásnál már nem az összes, csak a bejelentéssel élt hitelezők kvalifikált többsége kell. A vagyonfelügyelői díjat megállapító határozatot kézbesítésen felül a Bp. Közlönyben is közzéteszik. Előnyös kielégítést nyer az adós vagyoni biztosításának folyó évi díja. Az egyezség megkötése utáni időre, teljesítéséig elrendelhető az OHE. beleegyezése esetében az üzletvitelnek az adós költségére ellenőrzése. Egyébként ismételten utalunk a legújabb, kényszeregyezségekkel kapcsolatos nyomozás alkalmából arra a már hangoztatott nézetünkre, mennyire helytelen, főleg a költségek körül, a táblához való fellebbvitel kizárása, még ha azt az ugyanazon bíróságon működő többi szakbíróból alakított tanács általi felülvizsgálással is helyettesítik. — A biztosítási novella (melyet, amikor e sorokat írjuk, már mindkét ház megszavazott, bár a törvénytárban még promulgálva nincsen,) a biztosítottak követeléseinek valorizációjáta irányuló pereket felfüggesztett mindaddig, amíg a magyar átértékelési törvény meghozatik, de legkésőbb 1927 végéig. Kongruens ez a «Sperrverfügung» az 1926. évi XV. tcikk 17. §-ával, mely az állam, vasút stb. elleni valorizációs igényeket ugyanilyen módon függesztette fel. A cél nyilván az, hogy addig is. amíg törvény teljesen ki nem zárja, vagy pontosan körülírt kis mértékre nem szorítja e különböző privilegizált adósok elleni, bajosabban valorizálható igények átértékelését, ne keletkezhessenek jogerős marasztalások, amelyeket nehéz lenne aztán akár az adósoknak teljesíteni, akár az új törvénynek (amelynek a szerzett jogokat mégis csak respektálnia illik, mint azt a nyugdijvalorizációs törvény vonatkozó §-a is tette) visszahatólag megsemmisítenie.