Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. 22 ! tathaló tévedése folytán az előre fizetendő vételárnak csupán 2/3 részét küldte be kellő határidőben s a tévedés felismerése után nyomban a harmadik harmadrészt szombat helyett hétfőn kifizette. (1662/1623.) Előleg után a késedetem beálltától fogva kamat jár, akár késedelmes teljesítéssel, akár nem teljesítés miatt árkülönbözet érvényesítésével nyer az ügylet lebonyolítást, amely utóbbi esetben az árkülönbözeten felül kell az előleg után kamatot megtéríteni. (2750/1924.) Eladó a teljesítési határidő letelte után bizonytalan időre halasztást kért. A bíróság kimondta, hogy a szerződéshez hü vevő ebben az esetben a késedelmi következmények levonásával jogosult volt mindaddig várni, míg az eladó utóbb ki nem jelentette, hogy szállítani nem fog. avagy míg egyébként nem vált nyilvánvalóvá a vevő előtt, hogy teljesítésre már nem számíthat. (260/1922.) Árkülönbözet összegszerű helyességét a bíróság az egyébként védekező alperes kifogása nélkül hivatalból felülvizsgálta, az eljárási szabályok 35. §-ára és arra való hivatkozással, hogy az elutasítási kérelemben az összegszerűség kifogásolása is bentfoglaltnak tekintendő. (786/1926.) Továbbeladásnál elérhető nem bizonyított hasznot a bíróság belátása szerint állapított és ítélt meg, amikor fedezeti vétel eszközlése lehetetlen volt. (180/1922.) A hatáskör hiányát pergátló kifogás hiányában nem kell észlelni, ha az 1881 : LIX. tc. 94. §-ának d) pontja értelmében a tőzsdebírósági hatáskör érvényesen nem volt kiköthető, nevezetesen, amidőn kölcsönügyletből kifolyólag nem kereskedő vetette magát alá. Kimondotta a tőzsdebíróság (2135/1925) és ezzel egyezően a kir. ítélőtábla (5. P. 3268/1926.), hogy ez a pergátló körülmény nem hivatalból sem elkésett előterjesztés esetén nem vehető figyelembe, továbbá, hogy csak mulasztási ítélet hozatala, avagy pergátló kifogásnak kellő időben való emelése esetén felfolyamodási ok az, hogy a tőzsdebíróságnak a perrendi novella 94. §-a értelmében hatásköre nem lett volna. Ha az ügylet meghatalmazott útján a tőzsdeteremben jött létre, az 1881 : LIX. tc. 94. §-a a) pontja alapján a tőzsdebíróság hatásköre a megbízóval szemben csak úgy áll meg, ha a meghatalmazott megbízása körében és annak megfelelően kötötte meg az ügyletet s ehhez képest a megbízott és a harmadik személy között létrejött ügylet a megbízót köti. (1997/1923.) Alperes a tőzsdebírósági alávetést is tartalmazó felperesi kötlevelet írásban elfogadta és magáévá tette, de az ügylet érdemi tartalmára nézve az elfogadást oly feliételhez kötötte, amely teljesedésbe nem ment. A bíróság, bárha utóbb az ügylet teljesíttetett, hatáskörét leszállította, mert a kötlevél elfogadásának feltételessége az ügylet egészével együtt a hatásköri alávetésre is kiterjed és a feltétel be nem állása folytán a tőzsdebírósági alávetés sem tekinthető hatályosnak. (256/1927. Tb. és P. V, 2570/1927. kir. ítélőtábla.) A tőzsdebíróság hatáskörét a bíróság ismételten magára az ügyletre vonatkozó jogvitára korlátoztt. Felperes előadta, hogy a kötlevél téves kiállítása és ennek megfelelő teljesítés folytán felperes tartozatlanul fizetett alperesnek. Ennek a tartozatlanul fizetett összegnek visszatérítése iránt indított keresetet. A bíróság hatáskörét leszállította azon az alapon, hogy a kereset alapja nem az ügylet, hanem a tartozatlan fizetés szerződésenkívüli ténye volt s az igény nem valamely szerződésből folyó követelésre, hanem a tartozatlan fizetés visszatérítésének törvényből folyó kötelmére irányult. (413/927.)