Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 4-5. szám

222 BÍRÓI GYAKORLAT. Ingókból és ingatlanból álló gyártelep vételi szerződésében a tőzsdebíróság hatásköre köttetett ki. A kereset szerint az ingókat az eladó átadta, azonban utóbb a cseheknek Nyitrára történt bevonulása után jogellenesen közigazgatási határozatot eszközölt ki, amely a gyár visszaadását rendelte el s eladó ennek alapján újból a már átadott ingók birtokába helyezkedett. Felperes az ingók visszaadása iránt indított keresetet. A bíróság leszállította azon igény tekintetében hatáskörét, mert a szerződés a kereset szerint már teljesíttetett, alperes jogtalan cselekménnyel háborította meg felperes birtoklását, felperes igényének e szerint nem a szerződés, hanem az alperes által elkövetett jogellenes magatartás az alapja és felperes követelése nem a szerződés teljesítésére, hanem az alperes által jogellenesen megzavart birtokállapotnak helyreállítására irányul. (1357/1926.) Ugyanez a határozat még nem jogerősen kimondta, hogy amennyiben vételi ügylet tárgya vegyesen ingó és ingatlan és a vétel egységes, az egész ügyletet — és pedig az ingatlanra vonatkozó részében is -— kereskedelmi ügyletnek kell tekinteni, következőleg az ingatlanra vonatkozó viták tekintetében is érvényesen lehet a tőzsdebírósági hatáskört kikötni, ha az ügyletnek ingó a főtárgya. Utóbbi tényt állapította meg a bíróság, mert az ingóságok értéke meghaladta az ingatlanét, e mellett azonban figyelembe vette azt is, hogy egy működésben levő gyárat vett a vevő azzal a céllal, hogy abban a gyártást folytassa. E szerint a vétel nem csupán a gyárat alkotó fizikai alkatelemekre, ha.nem egy kereskedelmi üzletre, mint egészre vonatkozik. Érvényes lévén a tőzsdebírósági alávetés az egységes ügylet egészére, a bíróság hatáskörét megállapította a gyár ingatlan tulajdonjogának átruházására, avagy a telekkönyvi átírás tűrésére irányuló kereseti kérelem tekintetében. (13 57/1926. Nem jogerős.) Adásvételi ügylet keretében alperes fedezeti váltót kapott, amelyet a kereset szerint jogtalanul leszámítolt s felperes a harmadik váltóbirtokos jelentkezésére a váltók értékét ennek kifizetni volt kénytelen s a váltót jogtalanul értékesítő alperestől a kifizetett váltóösszeg visszatérítését kérte. Alperes hatásköri kifogásával szemben az adásvételi ügyletben foglalt hatásköri alávetés alapján a bíróság megállapította hatáskörét azzal az indokolással, hogy a pernek tárgyát tevő jogvita a felek között a szerződési jogviszonyból ered. (3055/1926.) Érvényesen kiköthető a tőzsdebírósági hatáskör kereskedő és gazdálkodó között létesült borsóiermelési szerződésben, mely szerint az alperesi termelő a felperestől kapott magot alperes elvetni, borsót termelni s a termést a leszállított mennyiség után fizetendő ellenszolgáltatás ellenében felperesnek leszállítani köteles. E szerződés lényegileg a Kt. 258. § 1. pontja alá eső adás-vétel, amelyre nézve a tb. hatásköre nem kereskedővel szemben is megáll. (Tb. 133/1926. hh. kir. Kúria P. IV. 943 3/1926.) AZ ÁLLANDÓ NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG EDDIGI GYAKORLATA, írta: Dr. WENINGER LÁSZLÓ VINCE. 1. Oly bírói fórumok, melyek előtt csak államok léphetnek fel, már a világháború előtt is voltak. Nem szólva adhoc-esetekre alakított választott bíróságokról, amelyeknek szerepe ma is nagyfontosságú, elég, ha az Állandó Választott Bíróság intézményére mutatunk rá.