Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)
1927 / 4-5. szám
198 ÍRÓI GYAKORLAT. káció, vagy mulasztás által előidézett gyógytartamhosszabbodás csak enyhítő körülmény. (B. T. 50.) 30-. §. Mély érzés szólal meg a C.-nak az erős felindulás lényegét értelmező határozatában. (J. A. X.) E § alkalmazhatásának alapfeltétele a megfontolást akadályozó, az elhatározási képességet korlátozó indulat. Ott azonban, ahol az ily indulat keletkezésének legyőzése is már erkölcsi kötelesség és ahol az indulatos lelkiállapotban való cselekvés már magábanvéve is tiltott és hivatásellenes, az id. § kedvezménye rendszerint nem igényelhető. Szóbanforgó esetben az őrjöngő elmebeteg megfékezésére kirendelt ápoló a kezébe harapó beteget halált előidéző módon megütötte. Ebben az esetben a C. megtagadta az erős felindulásban való cselekvéssel járó enyhítést, mert az ápoló köteles számolni azzal, hogy az elmebeteg őt hivatása gyakorlása közben megtámadhatja. Ily esetben meg kell őriznie az ápolónak higgadtságát s indulatba jönnie a beteggel szemben nem szabad, ez az ápolói hivatásával ellenkezik. Ily magatartás emberileg nem ért hető és nem indokolható. 335. §. A lopás bűncselekménye a vitás kérdések kimeríthetetlen tárháza. Az elmúlt esztendőben a C. a gyakorlat e részbeni gazdagításához hozzájárult azzal, hogy kimondta, hogy a villanyos vasúti málházó által elkövetett lopás a 336. § 9. p.; míg Budapest főváros elektromos műveinék tisztviselői által elkövetett lopás az id. § 7. pontja (J. A. V.), a bérbeadónak az oly albérlővel szemben elkövetett lopása, akinek szobáját a bérbeadó átjárásra használja (házközösség), a 336. § 8. p. szerint minősül. (1926 : XII. 1. B. III. 2176/920.) Lopást követ el a cseléd, aki a gazdája lakásán a szemétbe elkallódott ékszert eltulajdonítja (B. T. 57.) és ugyancsak lopást, (nem sikkasztást) követ el a részvénytársasági raktárnok, aki szolgálatadójának raktárából ingóságokat tulajdonít el. A raktárnok csupán a r. t. megbízottja, tehát nem birtokos és nem birlaló (J. Á. VI.) Az üzletszerűség (B. N. 49. § II. 3. p.) fogalmával kapcsolatban még fokozottabban hangsúlyozza a C, hogy e minősítés megállapításának nem előfeltétele a tervszerűséggel való elkövetés, sem pedig a lopásoknak rövid időn belül való elkövetése. Fontos az, hogy a tettes magának a lopásokból megélhetést akart biztosítani, keresetforrást akart teremteni. (J. Á. VI.) Ugyanezt az elvet hangsúlyozza a C. az üzletszerű orgazdaság megítélésénél. (J. Á. X.) 338. § alkalmazása szempontjából a kir. ítélőtáblák is eltérő gyakorlatot követnek, ha az egyik büntetés pénzbüntetés volt. A kételyt eloszlatja a C. annak megállapításával, hogy a pénzbüntetés lerovása, esetleg az azt helyettesítő szabadságvesztés kiállása a visszaesés megállapításához a törvényes alapot nyújtja. (1926 : XI. 30. B. III. 3194/925.) 3 50. § megállapítja bíróval szemben felettes hatóságnál feljelentéssel való fenyegetés. (1926: XII. 7. B. II. 896/926.) 355. §. Az értékpapírkereskedők és egyéb eredetben megőrzendő ingóságok gondozásával foglalkozó vállalatok tömeges tönkremenése nagyban fellendítette a sikkasztás bűncselekményének joggyakorlatát. Az esetleges szándékot (dobus eventualis\ vagyis azt a tudatot, hogy az ügyfél részvényeinek megfelelő megszorítás nélkül, más bankháznál történt letétbe helyezése folytán ezek az értékek a letétbehelyező bankár tartozására is fedezetül fognak szolgálni, a részvények vissza nem adása esetére, a sikkasztás megállapításához elegendőnek találta a C. (J. Á. X.) Ellenben nem bűncselekmény, ha a lombardhitelező az adós nem teljesítése esetére