Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - Törvény és bíró

TÖRVÉNY ÉS BÍRÓ. 9 TÖRVÉNY ÉS BÍRÓ. írta . Dr. PAP JÓZSEF Fejlettebb viszonyok között a szokásjog nem felelt meg az állam jogszolgáltatási céljainak, mert bizonytalanná tette a joggyakorlatot és könynyen bírói önkényre is vezetett, s épp azért a szokásjoggal kezdett erősen kifejlődni a törvényi jog, vagyis az írott jogszabály, a jus scriptum, amelyet a törvényhozó testületek alkotnak és pedig vagy egyes speciális törvényekben, vagy pedig törvénykönyvekben (Codexekben). A H. k. Prol. 6. címe a törvény meghatározásairól és annak kellékeiről a 15. art. mondja, hogy a törvények meghozatván, a bírák nem azok fölött, hanem azok szerint tartoznak ítélkezni, Magyarországon az 1869: IV. tc. a bírói hatalom gyakorlásáról a IO. vj-ban azt rendeli, hogy a bíró a törvények, a törvény alapján keletkezett és kihirdetett rendeletek s a törvényerejű szokás szerint tartozik eljárni és ítélni. A rendesen kihirdetett törvények erejét kétségbe nem veheti, de a rendeletek törvényessége felett egyes jogesetekben a bíró ítél. Ugyanezen törvény 22. §-a kimondja, hogy a bíró az igazságszolgáltatást senkitől meg nem tagadhatja, ki illetősége körében hozzá folyamodik ; a hivatalával járó teendőket vissza nem utasítja. Amidőn iH6_-ben alkotmányunkat visszanyertük és új modern Magyarországot akartunk alkotni s Magyarországot jogállammá kifejleszteni, a bírói hatalom gyakorlásáról szóló fennt idézett tételek, amelyek alaptörvény jellegével bírnak, nem ötletszerűen kerültek a magyar Corpus Jurisba. de azért, mert ezen elvek évszázados jogfejlődésnek az eredményei. A Code civil Art. 4. így szól: Le juge qui refusera de juger, sous pretext du silence, de l'obscurité ou de 1'insuffisence de la loi, pourra étre poursuivi comme coupable de deni de justice. Ebből is az következik, hogy a francia bírónak a törvény alapján kell ítélkezni és nem szabad megtagadni a jogszolgáltatást azért mert a törvény nem tartalmaz jogszabályt, amely a konkrét esetre vonatkozik, vagy mert a törvény homályos, illetve intézkedései nem elegendők. Az osztrák polgári törvénykönyv 7. §-a szintén azt rendeli, hogy a bíró elsősorban a törvény alapján tartozik valamely jogesetet elbírálni, ha valamely jogeset sem a törvény szavai, sem annak természetes értelme szerint el nem határoztathatik, a törvényekben világosan elhatározott más hasonló esetekre és más avval rokontörvények alapokaira kell tekintettel lenni. Ha a jogeset mégis kétséges marad, úgy azt a szorgalmasan összeszedett és éretten megfontolt körülmények tekintetbe vételemellett, a természeti jogelvek szerint kell elhatározni. "* Részlet szerzőnek Jogászegyleti előadásából.