Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 4-5. szám

i68 BÍRÓI GYAKORLAT. férjéé. Ez a kiáltó diszharmónia is mutatja, hogy a nemesek (honoratiorok) közszerzeményére vonatkozó jogunk elavult és hasznavehetetlen. A 41. sz. TÜH. helyes értelmezéseképpen mondta ki a kir. Kúria, hogy ha a házasfelek közt a bontóper már folyamatban van, úgy bármelyik házasfél külön keresettel is érvényesítheti a közszerzeményhez való igényét, s ebben az esetben a közszerzemény megítélésére irányuló kereset időelőttiség okából el nem utasítható; a tárgyalást és a bizonyító eljárást le lehet folytatni, a bíróság azonban a per érdemében a közszerzemény megosztását illetően a bontóper jogerős befejeztéig ítéletet nem hozhat. (P. I. 2969/2$. MD. 54.) 9. Örömmel kell üdvözölnünk, hogy jogalkalmazásunk az atyai hatalom megszüntetése kérdésében az eddigi nagyonis lanyha gyakorlattal szeméén a szigorúbb álláspont felé kezd hajolni, így adott esetben az atyát elsőházasságbeli gyermekeinek lelkiismeretlen elhanyagolása alapján fosztották meg az atyai hatalomtól, «a gyermek életbevágó érdekeit veszélyeztető magatartás*) miatt. (P. III. 6780/24. MD. 7.) A határozat mutatja, hogy a megfelelő alkalmazással a hézagos törvényt is üdvös irányban lehet kiegészíteni. Dologi jog. 10. A 28. számú polgári jogegységi döntvény (MD. 615.) a prekarista birtokvédelméről helyes irányban fejleszti tovább birtokjogunkat. A Kúria kimondotta, hogy az, aki az ő tetszésétől függő visszavonásig (prekarium) engedett át valamely dolgot másnak birtokába, nincsen jogosítva a visszavonás alapján a használati birtoklást önhatalommal megszüntetni (megháborítani), s amennyiben ilyen irányban önhatalmat gyakorolna, a használati birtokos egy éven belül sikerrel léphet fel ellene sommás visszahelyezési keresettel. Nem vonatkozik ez a szabály arra az esetre, amikor a használat puszta alkalmi szívességen alapul. Eddig úgy tekintették a prekaristát, mint aki harmadik személylyel szemben birtokvédelemben részesül, de a prekariumba adó iránt védtelen. (MD. XVIII. 44.) A döntvény, szűkebbre vonva az önsegély körét, a jogállam kívánalmaihoz alkalmazkodik. Figyelemreméltó, hogy a döntvény indokolása a birtokháborítóval szemben újra megerősíti az egy éven belül gyakorolható önhatalmú visszafoglalás jogát, mely már-már elavulóban volt. Nagyon érdekes kérdés a döntvény visszahatása a bérlő és haszonbérlő birtokvédelmére. Munkácsi Ernő (Jogt. Közi. 1927. 1—2.) alapos fejtegetései nyomán azt kell tartanunk, hogy