Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. ezután a bérlőt vagy haszonbérlőt a bérleti idő lejárta vagy a feltételek nem teljesítése miatt aligha lehet önhatalommal eltávolítani, mivel hiszen neki mindenesetre védettebb helyzete van. mint a prekaristának! 11. A kétszeri eladás gyakorlatában egy időben már irodalom és gyakorlat megegyezett abban, hogy az első vevőt a védelem csak akkor illeti, ha az ingatlan birtokában volt. Ujabban a Kúria ismét a «telekkönyvön kívül puszta adás-vevési szerződéssel (!) szerzett tulajdon» kategóriáját kezdi emlegetni (P. V. 1518/25. MD. 18.), amelyet a bírói gyakorlat — Grosschmid nyomán (Fejezetek I. 31 — 33. §) — egyszer már (úgy hittük, hogy végleg) kiküszöbölt. Még nagyon szabatos volt MD. IX. 155. és 317. A kérdés fokozatos elhomályosítását a MD. XVI. 56., XVII. 147. és XVIII. 83. sz. esetek mutatják. Az idei esetek sem alkalmasak a homály eloszlatására. (P. V. 2929/25. és P. VI. 3508/25. MD. 40. és 58.) Pedig jó lenne, ha a Kúria egyszer megint elvi alapon különböztetne kötelmi viszony és dologi jogszerzés között. Ellenben nagyon érdekes kiterjesztése a «jogcímvédelem» alkalmazásának MD. 25. (P. I. 1420/25.), mely szerint a birtokba helyezett megajándékozott is védelemben részesül az ellen, aki az ingatlant utóbb ajándékul telekkönyvi tulajdonba kapta, ha a későbbi jogszerző a közeli családi kapcsolatnál fogva tudhatott a korábbi ajándékról. 12. A tulajdonközösség fennállása alatt a rendes kezelés vagy haszonvétel körében a többségi elv érvényesül. (L. Szladits Jogt. Közi. 1923. 9. sz.). A Kúria erről nemrég még nagyon határozatlanul és különböző fenntartásokkal nyilatkozott. (MD. XVI. 103.) Sokkal világosabb az újabb döntés (P. VI. 7716 2;. MD. 97.), mely szerint «olyan esetben, amidőn a haszonvétel módjára nézve határozni kell és egyhangúság el nem érhető, a kisebbség köteles alávetni magát a többség határozatának, ha e határozat a rendes és észszerű használat körét túl nem lépi és a kisebbségnek a jogait egyebekben nem csorbítja". Ezzel a Kúria lényegileg a ptk. tvjav. 1400. és 1401. § álláspontjára helyezkedett. A gazdasági viszonyok konszolidálása tükröződik abban a határozatban, amely - - egyelőre még csak első fecskeként — megengedi ház közöstulajdonának megszüntetését árverés útján. (P. 1. 3552/25. MD. 88.) Ezzel szemben az V. p. tanács az évvégéig még ragaszkodott ellenkező álláspontjához, a rendelkezési korlátozásokra, pénzszűkére, lakásviszonyokra hivatkozva. (P. V. 3716/26. és 6723 25. u. o.