Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. 167 7. A menytartási kötelesség |MD. IX. 58., X. 197.. XII. IÓI.) nagyjelentőségű kiterjesztését foglalja magában MD. 26. P. III. 7054/24.) Eszerint, ha a férjet az ő szülője előny Ígéretével vagy hátránnyal való fenyegetés útján, avagy fondorlattal bírja reá arra, hogy feleségét jogos ok nélkül elhagyja, akkor a férjjel együtt felelős a nőtartás fizetéséért, ha csak ki nem mutatja, hogy a házasság megkötését ellenezte, illetve amennyiben arról később értesült, azt helytelenítette, és az ellenzésre, illetve helytelenítésre a nő előéletére való tekintettel alapos oka volt. Voltakép a szülőnek ez a felelőssége családjogi tiltott cselekményben való részességből fakad. (így részben már MD. VIII. 8.) Az ilyen finoman kidolgozott tételek azok, amelyek leginkább gondolkodóba ejtik az embert afíelől, vájjon a kódex lezárt formuláiba is beleférnek-e? 8. A házassági életközösség megszakadása megszünteti a szerzeményi közösséget. Megállapodott tétel, hogy a férjnek kereset végett puszta távolléte (pl. Amerikában) nem jár ezzel a hatással. (Pl. MD. X. 97.) Ez alól indokolt kivétel, ha a nő férjének Amerikában távolléte alatt a házassági kötelék felbontásának is alapjául szolgáló oly ledér életmódot folytatott, amely teljesen kizárja a férj javát is esetleg szolgáló hasznos munkálkodás lehetőségét. A feleségnek ez az eljárása a puszta távollétet különéléssé minősíti, s ennek folytán a nő nem tarthat igényt a férj által Amerikában szerzett vagyon tekintetében a közszerzeményre. (P. 976/25. MD. 29.; elvileg ugyanígy már MD. VIII. 169. és XI. 91., amikor pl. a nő férje távollétében mással ágyasságra lépett.) Bizarr és a igazságérzetet ki nem elégítő eredményre vezethet a nemesi közszerzemény félszakossága. Szokásjogunk szerint a nemesrendű (honoratior) házastársak a törvénynél fogva nem közszerzők, hanem a férj a főszerző. A feleséget a szerzemény fele csak abban az esetben illeti meg, ha a házastársak a szerzeményi közösséget szerződéssel kikötötték, vagy ha a szerzésre vonatkozó okiratban a feleség is mint szerző szerepel, avagy, ha a szerzés alapjául a nő vagyona szolgált. Eddig azt hittük, hogy az utóbbi esetben a feleségnek van közszerzői joga, ha az ő vagyona révén a férj vagyona gyarapodott. Most megtudjuk a Kúria határozatából, (P. I. 1664/26. MD. 79.) hogy megfordítva, a férj van jogosítva elvinni annak a vagyontöbbletnek a felét, amely a feleség szerzése révén a feleség vagyonában mutatkozik! Vagyis: ha a férj szerez, abból az asszonyt nem illeti részesedés 1 kivéve az özvegyi öröklés révén az ingókban 1; de amit az asszony szerez, annak a fele a