Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - Az újabb munkaügyi törvényhozás és a magánjog

SZEM LE. 15 5 A\ Ügyvédi Kőiben, dr. Fái Sándor ügyvéd A bérlővédelem Európa különböző országaiban, a jövő lakásjoga és lakásfeladatai címen előadást tartott. Vázolta a háború alatti lakásviszonyokat, melyek arra kényszerítették az államokat, hogy belenyúlva a bérbeadó és bérlő viszonyaiba, gondoskodjék a lakók védelméről a következő irányokban : a bérek, a felmondások korlátozása, a lakások szétosztása, a hatósági kilakoltatások felfüggesztése; ezekhez sorolandó az államnak és községeknek az építkezés előmozdítására irányuló tevékenysége. Előadó arra az eredményre jut. hogy a bérjövedelem terén az első helyet Ausztria foglalja el, míg Magyarország, minden tényezőt egybevetve, körülbelül az utolsó helyen áll. Szembeállította előadó a bérek ma megengedett nagyságát s a nálunk büntetlenül űzött béruzsora szabályozását a külföldi szabályozással, a háztulajdonosnak beköltözés és bérfizetési késedelem címén való felmondási joga szabályozását a mi Lr.-ünk szabályozásával, mely még odáig sem megy el, mint a Polg. tvkv. tervezetének 12^2. és 1261. §-ai. Ausztriában és Németországban a bérlő a\ ítélet elölt bármikor való fizetéssel elháríthatja a felmondás érvényességének kimondását, csak a költségeket kell viselnie Előadása második részében foglalkozott előadó a háborúnak a külön lakbérleti jog és az állam és községeknek az építkezéshez való viszonya kialakulására gyakorolt hatásával. Rámutat a háborús tapasztalatok nyotrun kialakult arra a meggyőződésre, hogy a háborús lakás- és üzletbérleti jognak több oly rendelkezése van, melynek át kell menni a békejogba s hogy a lakásépítést vagy a köz kezébe, vagy legalább a lakások higiénikus felépítése, a bér megszabása és a bérlő befogadása és kihelyezése tekintetében is fokozottan a köz kontrollja alá kell helyezni. Előadása utolsó rés2ében előadó vázolja a magyar törvényhozás és a hatóságok feladatait átmenetileg és végleg a lakásügy terén. A lakbérleti jog, illetve a bérleti jog modern szociális irányú törvényhozási szabályozását. Utóbbi tekintetben különösen hangsúlyozza a béruzsora szigorú büntetésének szükségét s oly helyeken, hol lakásszükség mutatkozik, vagy a bérlőkre speciális értéket jelentő helyiségekre általában, a bérlőnek az előbérleti jog biztosítását. - A Magyar Jogászegylet és a\ Ügyvédi Kör által rendezett együttes vitaestén dr. Csorna Kálmán főv. árv. ülnök a gyámsági és gondnoksági ügyek korszerű reformjáról tartott előadást az 1877 : XX. tcikk 50 éves fennállása alkalmából. Előadó ismertette a törvény megalkotásának mozzanatait. Majd a törvény pályafutásának különböző korszakait ismertette, nevezetesen az 1910-ig terjedő első korszakot, amelybe a hatáskör több irányú bővítése és a gyámsági jognak irodalmi művelése esik, az 19101920-ig terjedő hanyatlási epochat és az 1920-tól folyó utolsó, újjáépítési korszakot. Rámutatott előadó, hogy a törvény megalkotása óta lefolyt 50 ev alatt az életviszonyok lényegesen megváltoztak, miért is a reform elkerülhetetlenül szükséges. A reformnak három irányba kell kiterjednie, ú. m : 1. az anyagi jogra, 2. az eljárási jogra, ]. a jogalkalmazó szervezetre. A gyámsági törvény sok rendelkezésében ma már hiányos, elavult. Az eljárási jog szerves összefüggésben való szabályozásának hiánya gyámhatóságainak működésére régóta bénítólag hat. Úgy a gyámsági törvénynek, mint a 1901 : XX. tc.-nek és az ennek alapján kiadott ügyviteli szabályoknak az illetékességre, a bizonyításra, a fellebbvitelre stb. vonatkozó rendelkezései elavultak. A szervezeti reformot illetőleg előadó bizonyította, hogy a közigazgatási hatáskör szükségképpeni fenntartását sem a történelmi fejlődés, sem az elért eredmények és a további fejlődés kilátásai, sem pedig a gyámügyek természete nem indokolják, se azt nem lehet