Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - Az újabb munkaügyi törvényhozás és a magánjog

10 SZEMLE. tehát állítani, hogy a jelenlegi szervezet egy folyamatos történelmi múltnak és szerves fejlődésnek leszűrt terméke. A szervezet fejlődésképességét és az elért eredményeket illetőleg előadó igazolta, hogy a képesítés alacsony volta folytán és a bírói függetlenség attribútumainak hiánya miatt a gyámhatóság hatáskörét későbbi törvények szűkítették, nemkülönben, hogy e szervezet tagjai a felsőbb hatóságok utasításainak és a választók befolyásolásának ki vannak szolgáltatva, végül hogy a fellebbviteli szervek tevékenysége úgy a gyorsaság, mint a szakszerűség és a politikamentesség terén kifogás alá esik. Minthogy a beható reform az ország mai helyzete miatt nem lehetséges, előadó beérné egy oly reform megalkotásával is, amely a mai szervezetet a következő irányban kiépítené : i. bírói, illetve ügyvédi képesítés az árvaszéki elnök és ülnök részéről; 2. felruházás a bírói függetlenség összes kellékeivel; 3. az egyéni intézkedési rendszer kifejlesztése; 4. a jogalkalmazási és végrehajtási jogkör teljessé tétele ; 5. fellebbezés a polgári bírósághoz vagy a közigazgatási bírósághoz. A vitában dr. Ágoston Géza a budapesti árvaszék elnöke szólalt fel. Szerinte a gyámhatósági feladatoknak megfelelő ellátása csakis a közigazgatás keretében történhetik, de nem a mai árvaszéki szervezet mellett. A gyámhatóság feladatköréhez tartozó ügyek legnagyobb része olyan természetű, hogy azokat nem lehet a törvényes rendelkezések betűszerinti szigorú értelmezésével eldönteni. A bíró szeme beidegzetten elsősorban a törvényparagrafusokat látja. Családjogi ügyeket, kényes természetű családi kérdéseket elsősorban a rideg paragrafusok szem előtt tartása mellett elintézni nem lehet. Csak a hivatása magaslatán álló és kellő megértéssel rendelkező közigazgatási hatóság lehet képes, a gyámügyi feladatra a törvényes keretek között mindent^ megtenni, amit a kiskorú érdeke kíván. Sürgős feladatok volnának: 1. Építtessék ki az árvaszék a bírói függetlenség összes' garanciával. Életfogytiglani választás vagy kinevezés. 2. Az adminisztrációt tegyék modernebbé, jobbá és gyorsabbá. 3. Adják meg a szervezeti lehetőséget és az anyagi eszközöket arra, hogy az árvaszék a gyermekvédelmi feladatokat elláthassa. 4. Emeljék a gyámhatósági tisztviselők képesítését. Az utódállamok ügyvédeinek állandó konferenciája 1927 február hó 26-án ült össze Pozsonyban. Magyarországról az «Országos Ügyvédszövetség» huszonhat tagja jelent meg a konferencián. A konferencia elnökéül dr. Valen'.a Ladistav-o\, a «Prágai Ugyvédszövetség» elnökét választották meg, alelnökéül pedig Magyarország részéről dr. Nyúlásai Jánosi, az "Országos Ugyvédszövetségo társelnökét. A konferencia a napirenden levő kérdések letárgyalására albizottságokat küldött ki, amelyeknek táigyalási anyagát majdnem kizárólag a magyar résztvevőknek az <•> Országos Ügyvédszövetség" által a konferencia elé terjesztett elöadmányai szolgáltatták. A jogsegélyügyben dr. Oppler Emil és dr. Giskán Jakab a külföldi ítéletek végrehajtása és a külföldi okmányok belföldön való felhasználása, dr. Markos Olivér a munkaügyi és gyámügyi eljárásban való nemzetközi jogsegély, dr. Újlaki Géza pedig a választott bírósági eljárás körébe vágó kérdések tekintetében terjesztettek elő javaslatokat és dr. Kiss Aurél (Győr) szólalt fel. A kettős adók és illetékekre nézve dr. Ktug Emil, dr. Nagy De^so Bálint, dr. Glücksthal Andor és dr. Lénád Vilmos előadmányait tárgyalták. A telekkönyvi bizottságba dr. Beck Salamon referált. Az inszolvenciás jogra nézve dr. György Ernő és dr. Ember Sándor tettek nyilatkozatokat az inszolvenciás jog egyesítéséről. A külföldi helyettesítési albizottságban dr. Király Ferenc töltött be előadói tisztet. E bizottság vitájánál felszólalt dr. Deuisch Maurus bécsi ügyvéd és dr. Varannai István.