Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - Az újabb munkaügyi törvényhozás és a magánjog

M4 SZEMLE. hatatlan élessége. Innét azonban az a meglepő tény is, hogy — idáig legalább — alig hallatszott más, mint ellenzés. Ez annál érdekesebb, mer* a tervezet ellenzői közt is kevesen vannak, akik a mai jogállapotot mindenben kielégítőnek tartanák, akik modernizálást, sőt bizonyos fokú szigorítást is ne helyeselnének. Mintha nem is annyira a tervezet iránya ellen támadna a komoly kifogásolás, hanem az ellen, hogy a helyeselhető irányban ugyan, de messze túllő a célon. Nem is egyes rendelkezéseit bíráljak a legélesebben, hanem azoknak tömeges voltát: hogy együttesen elviselhetetlenek lesznek, bár egyenként legtöbbjükről lehetne beszélni. Persze nem szabad arról megfeledkezni, hogy a kisemberek nagypublikumának, amel)et a tervezet védeni akarna, nincsenek organizációi és neves szószólói, meg szakértői, abból tehát, hogy nem hallunk helyeslést is, nem következik S2ükségképpen az, hogy helyeslők nincsenek : lehet, hogy csak némák. Végeredményben azt hisszük, hogy a reform ug)an nem égető, de azért indokolt és a helyes rendezés valahol a mai jog, meg a tervezet közötti nagy távolság fele útján lehet. Különösen igaznak látszik, amit pl. Dorogi hangsúlyozott, hogy csak a korlátolt felelősségű társaság formájának sürgős megvalósítása s a mai kis részvénytársaságoknak ebbe átterelése után lehet majd a részvénytársasági alakzatot kellően a fennmaradó nagyvállalkozás testére szabni. — A pertár. A mai jogásznemzedék már szinte nem is emlékszik erre a fogalomra. Régebbi gyakorlati jogászainknak napi találkozóhelye volt az a poros, aktahalmazos terem, ahol a törvényszéki hatáskörű perekben a pereket kezelték és tárolták a keresettől az ellenvégiratig. A pertar poros aktáiból kellett azután a bíróságnak életrekelteni a jogot, a papíráradatból sok szón és íráson keresztül ásva magát. Érdekelni fogja talán a gyakorlati jogászokat, hogy a budapesti kir. törvényszéknél még ma is megvan a pertár. Egyik jegyzői iroda foglalkozik azokkal a perekkel, amelyek még pertárilag kezeltetnek. Öt pertári per van még folyamatban, a többi per befejeztetett vagy egyébként megszűnt. De három per még feléledéssel fenyeget, minthogy még nem telt le a három évi szünetelési határidő. Hogy vidéken régi eljárású polgári perek vannak-e még folyamatban, nem tudjuk. Valószínűleg akadnak még vidéken is ilyenek. — A Magyar Jogászegylet nemzetközi osztályának ülésén Jacobi Andor érdekes előadásban ismertette az International Law Association mult nyári bécsi konferenciájának a nem\etkö\i szállítási (vételi) ügyletek tárgyában — az előadónak is közreműködésével — hozott határozatát. (Egyébként cikkezett is már erről az előadó: Itk. 1^926. 21. sz ) Arészben akarnának egységes állásfoglalásra jutni az egyes jogrendszerek: melyik nemzet jogát alkalmazzák az eladó és a vevő közt felmerülő jogvitákban ? A határozat vezérelve (kivételek vannak) : az eladó telepe (lakhelye) veendő irányadónak. Ami különben kereskedelmi törvényünknek, ha nem is kifejezett tételeivel, de szellemével erősen kongruens : mert a KT. szerint is eladó elvben a maga telephelyén, vevő ellenben (324. § !) mint pénzadós nem a saját, hanem hitelezőjének, azaz szintén az eladónak telephelyén tartozik teljesíteni. Innét már csak egy lépés az, hogy a vitákat e közös teljesítési hely joga alá vessék. Természetesen közelebbről ez a téma csak oly rendkívül bonyolult, mint általában minden nemzetközi magánjogi kérdés. De ez a tervezett megoldás látszik a relatíve legjobbnak ; s ami még fontosabb : azon nyugszik a legnagyobb súly (mint Nagy Ferenc elnöki zárszavában kiemelte), hogy egyáltalán legyen egy nemzetközileg elfogadott, határozott jogrendszert-szabó jogszabály.