Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - Az újabb munkaügyi törvényhozás és a magánjog

JOGGYAKORLAT. alakuló szövetkezetek a kellő irányítás, ellenőrzés és az anyagi erő fokozottabb biztosítása végett a központkényszer elve alapján az Országos Központi Hitelszövetkezet ben, mint a hitelügyletekkel foglalkozó szövetkezetek részére alkotott központi szervezetben tömöríttessenek. Ezek szerint nyilván téves fel folyamodó azon érvelése, mintha a törvény második szakaszában foglalt rendelkezések hatálya a kisgazda és kisiparos hitelszövetkezetekre volna korlátozva. (Kúria 1926 dec. 21. Pk. IV- 8125/1926. sz.) «Ois^ágosi) jelzés a cégs\ovegben. A cégvalódiság követelményéből folyólag az «Országos« jelzés felvétele csak oly vállalat cégében foghat helyet, amely nagy anyagi erejénél és szervezeténél fogva az egész ország gazdasági életére kiható nagyarányú tevékenységet fejt ki. A cégiratok adatai szerint a folyamodó szövetkezet megalakulása idejétől kezdve csekély anyagi erővel és nem nagy taglétszámmal rendelkezik, számot tevő gazdasági tevékenységet ki nem fejt és igy az alapszabályaiban foglalt sokoldalú vállalati célkitűzései ellenére nélkülözi azokat a kellékeket, amelyek vállalkozását országos jelentőségűvé tennék. Ebből a szempontból közömbös az, hogy folyamodó előadása szerint propagandát fejt ki az építkezés érdekében és e végből az országban számos helyen a belépő tagokból helyi csoportokat alakít, mert az eddiginél nagyobbméretű gazdasági tevékenységre irányuló törekvése, még nem jelenti azoknak a követelményeknek a fennforgását, amelyekhez a kifejtettek szerint a vállalat országos jellege fűződik. íKúria 1926 dec. 21. Pk. IV. 7252/1926. sz.) Közli: — ái. III. Valorizációs esetek. Kölcsön valorizációja A peres felek vitája a felülvizsgálati eljárás során már csak arra szorítkozott, hogy az összeg szerint egyébként nem vitás és részben megfizetett, részben pedig a felperes javára bírói letétbe helyezett kölcsöntőke tekintetében van-e helye és mily mérvű átértékelésnek — a követelés lejártát megelőző időre is? A kölcsönügyletre vonatkozó jogszabályok értelmében a kölcsönvevő a kölcsönvett helyettesíthető ingó dologból ugyanazon nemben és minőségben ugyanannyit tartozik visszaadni, mint amennyit kölcsönvett. Készpénzkölcsönre vonatkoztatva ez annyit jelent, hogy az adós a kölcsönvett összeget olyan értékben tartozik visszafizetni, mint amily értékkel az a kölcsönadás idején bírt. Minthogy tiltó jogszabály nem áll fenn a kölcsönkövetelések átértékelése tekintetében, a fellebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy a kölcsönkövetelést átértékelve ítélte vissza. Ami pedig az átértékelés mérvét illeti, igaz ugyan, hogy elvileg ioo°/0 erejéig volna átértékelésnek helye, azonban, mert a pénz értékének leromlása a felek akaratán kívül álló körülmények folytán következett be, a m. kir. Kúria csak részleges átértékelést látott helyénvalónak. P. VII. 2209/1926. 8. szám. Ez a határozat már kétségtelen világossággal a pénzkölcsön valorizációját jelenti, minden előfeltételtől függetlenül és csak a valorizáció mértékénél keresi az osztó igazság szempontjainak érvényesülését, sőt itt is a 100%-os valorizáció elvi alapján áll. Ettől a jelzálogoskölcsönök valorizációja már szinte egy lépéssel sincs elválasztva. Lejári tarlásdíjrés^letek valorizálása. A bírói gyakorlat szerint a tartás céljaira időszakonkint fizetendő járadékok átértékelésének rendszerint a kereset beadásától van helye ; a korábban esedékessé vált részleteknek a korábbi időtől való átértékelését a jogosított csak abban az esetben köve9*