Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - Az újabb munkaügyi törvényhozás és a magánjog

JOGGYAKORLAT. II. Hiteljogi esetek. A s\olgálaiadó jogos munkakörváltoztatása. Az alkalmazott munkaköre kijelölésének |oga már a nélkülözhetlen szolgálati fegyelem érdekében is rendszerint a munkaadót illeti meg és a szerződés jellegével bíró alperesi szolgálati szabályzat 22. í;-ának első bekezdése ugyancsak ezen általános jogelvnek megfelelően mondja ki alperes alkalmazottaira nézve, hogy azok abban az állásban és azon a helyen kötelesek szolgálatot tenni, amelyet nekik a vezérigazgató kijelöl. A munkaadónak ez a kijelölési joga pedig azt is magában foglalja, hogy a munkaadó az alkalmazottak munkakörén az üzleti körülmények indokolta változtatásokat is eszközölhet és hogy az alkalmazottaknak arra törvényes igénye nincs, hogy mindenkor csak egy és ugyanazon munkakörben legyenek foglalkoztatva.. A munkaadó ezen joga mindössze annyiban szenved korlátozást, hogy az alkalmazott munkabeosztásának az alkalmazott képességeihez megfelelőnek kell lennie és nem lehet az alkalmazott önérzetére sérelmes. (Kúria 1927 január 27. P. II. 5675/1926. sz.) Külön megállapodás hiányában a munkaadó nem köteles alkalmazottai fizetését a pénzromlás esetén egyenlően emelni. A magánalkalmazott illetményeinek a megállapítása és annak mérve tekintetében a felek között létrejött szerződés az irányadó. Nincs olyan jogszabály, amely a munkaadót — erre vonatkozó szerződéses megállapodás nélkül — arra kötelezné, hogy alkalmazottainak illetményeit a pénzromlás esetén az abból eredő hátrány elhárítása végett egyenlően emelje. Minthogy a fellebbezési bíróság ítélete nem tartalmaz olyan ténymegállapítást, hogy alperes a felperes rendelkezési állományba történt helyezése idejére magasabb illetmények fizetésére kötelezte volna magát, ennélfogva felperes a többi alkalmazottaknak adott fizetésemelést nem követelheti. Kúria 192- jan. 12. P. II. 2774/1926. sz.j Bianco-váltó valutája. Kétségtelen, hogy Magyarországon magyar honos ügyfelek közt magyar koronában felvett s Magyarországon visszafizetendő kölcsön tekintetében a dolog természete szerint megállapítható a feleknek az a szándéka, hogy a kölcsön magyar koronában fizettessék vissza, hogy tehát a kölcsöntartozásról adott bianco-váltó magyar koronáról töltendő ki s a hitelezőt terheli az ezzel ellenkező megállapodás bizonyítása. (Kúria 192- jan. 14. P. VII. 2379/1926. sz.) A közgyűlés jogosult a\ igazgatóság jogkörébe utáltakra is. A K. T. 174. £-a értelmében e szakasz alapján akkor támadható meg sikerrel valamely közgyűlési határozat, ha az a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik. A felperes szerint azért ütközik az alapszabályokba a megtáma dott közgyűlési határozat, mert az alapszabályok kifejezetten az igazgatóság és nem a közgyűlés hatáskörébe utalják a szövetkezeti haszonbérletnek az egyes tagok egyéni használatába bocsátott részével kapcsolatos jogviszony feltételeinek megszabását. Minthogy azonban a szövetkezet legfőbb szerve, a közgyűlés jogosult az egyébként az alapszabályok értelmében az igaz gatóságra bízott feladatkörbe tartozó rendelkezésekre is, miként általába:) is megszabhatja a közegei feladatkörében irányadó elveket. (Kúria 192jan. 20. P. IV. 7130/1926. sz. Cégbejegyzési okirat aláíratás per tárgyává tehető. A keresettel érvényesíteni kívánt az a követelés, hogy az AJ alatti szerződés alapján az alperes a felperes irányában arra köteleztessék, hogy a közös bányaüzem folytatására az okiratban megállapított cég bejegyeztetése végett a törvén} log&lbun. XXVI. cvf. 2—;. i'úzet. 9