Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - Az újabb munkaügyi törvényhozás és a magánjog

128 JOGGYAKORLAT. donjogban rejlő dologi jogát is jogosan érvényesítheti. (Kúria 1927)311. 14. P. V. 6522 1926. sz.) Érdekes, hogy a jelen oly esetre is alkalmazta a Kúria, amikor a kereseti ingatlan az eladó (alperes)-nak csak «telekkönyvön kívül kizárólagos tulajdona». . Ajándékozási szerződés felbontása. Az ajándékozási szerződés céljának az ajándékozóra vissza nem vezethető okból való meghiúsulása az ajándékozási szerződés felbontására csak abban az esetben szolgálhat, ha az ajándékozási ügylet céljáról, annak indító okáról a megajándékozott is tudomással bír. (Kúria 1927 jan. 12. P. V. ^64/1926. sz.) Természetbeni tulajdonközösség megszüntetése esetén a jelzálogos hitelezők perbevonandók. Amidőn a tulajdonközösség megszüntetését, az ingatlan természetben való megosztása útján kérik, azok a hitelezők, akiknek az illető ingatlanokra jelzálogilag bekebelezett vagy előjegyzett követelésük van, alperesekként rendszerint perbevonandók és meghallgatandók, mert egyrészt ezeknek a követeléseknek fennállása, másrészt a természetben való megosztás következtében a követeléseknek biztosított volta tárgyában teendő nyilatkozataik ismerete nélkül, a kereseti kérelem érdemében határozni nem lehet. Azt a kérdést, hogy a hitelezők követelésének biztosítása az ingatlan megosztása után is megfelelő marad, a hitelezők beleegyező nyilatkozatának bizonyítása vagy a hitelezők perbevonása nélkül elbírálni nem lehet. (Kúria 1927 jan. 11. P. V. 42(1/1926. sz.) A gondnokság alá helyezés hutálya. Az 1877: XX. tc. }j.-§-a a bíróság kötelességévé teszi, hogy a gondnokság ala helyezés a hivatalos hírlapba a gondnok kirendelésének bevárása nélkül közzé tétessék és bár a törvény nem fűz jogkövetkezményt ahhoz, hogyha a gondnok kirendelése a hirdetménynek a hivatalos hírlapba való megjelenése előtt következik be, de azt határozottan kimondja, hogy a gondnokság alá helvezés jogi következménye harmadik személyekkel szemben az 1885 : VI. tc. 7. §-ban foglalt rendelkezésre is tekintettel, a hirdetménynek a hivatalos lapban való beiktatását követő naptól kezdve áll be (Pp. 713., 722. §). (Kúria 1927 jan. 12. P. III. 2743/926. sz.) Lelki kényszer. A büntető eljárás alá nem vont IV. r. felperesnek a letartóztatva volt I—III. r. felperesek sorsa felett érzett aggodalma nem tekinthető oly lelki kényszernek, amely IV. r. felperesnek szabad akaratelhatározását kizárta volna s alapul szolgálhatna arra, hogy a foglalt megállapodás, illetőleg az ezekben történt kezességvállalás a IV. r. iélperesre vonatkozóan is érvényteleníttessék. (Kúria 1927 január 20. P.J VII. 2605/926 sz.) Kötelesrészes is viseli a hagyaték aránylagos terheit. A kötelesrész minden tehertől mentesen ugyan, de a hagyatéknak a hagyatéki terhek és tartozások levonása után előálló tiszta értékéből adandó ki, ami végeredményben azt jelenti, hogy a hagyatéki tartozásokat és terheket kötelesrészének arányában közvetve a kötelesrészre jogosított is viseli. Ez a szabály abban az esetben, mint ezúttal is, amikor a kötelesrész a rendszerinti készpénzzel való kielégítés helyett természetben adatik ki, csak úgy érvényesülhet, ha a hagyatéki terheknek és tartozásoknak a kötelesrésszel arányos hányada a kötelesrészre jogosítottra közvetlenül áthárul. Nincs tehát jogszabálysértés a fellebbezési bíróság ítéletének abban a rendelkezésében, amely a felpereseket a hagyatéki terhek arányos viselésére kötelezte. Kúria 1926 dec. 21. P. I. 5905/1926. sz.) Közli: Z. J.