Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - Az újabb munkaügyi törvényhozás és a magánjog

JOGGYAKORLAT. I2J kiengesztelését jogos indok nélkül visszautasítva, ettől az időponttól kezdve már hat hónap eltelt, mert a bírói gyakorlat értelmében ilyen esetben az elhagyott félnek további különélése már jogos indoknélkülivé válik. íKúria 1927 jan. 25. P. III. 3352 1926. sz.) Tartásra köteleseit helyeit ellátott tartásdíja. Az anyagi jog szerint az, aki másért oly költekezést tesz, amelyet törvény szerint az maga tartozott volna teljesíteni, jogosított attól annak megtérítését követelni. A tényállás szerint a felperes nővérének gyermekét az alperes nemzette s így azt, mint természetes atya, törvénynél fogva eltartani köteles. Nem vitás a perben az sem, hogy az alperes által nemzett gyermeket éveken át a felperes tartotta, gondozta. A fenti jogszabálynál fogva tehát az alperes a felperes részéről a gyermekre tett és igazolt kiadásokat a felperesnek megtéríteni tartozik. (Kúria 1927 jan. 26. P. III. 5^>2T 1926. sz.) Özvegyi jog elenyés^ése érdemetlenség alapján. A m. kir. Kúriának a Polgárjogi határozatok tárában 243. szám alatt felvett elvi jelentőségű határozatban is kifejezésre jutó állandó törvénykezési gyakorlata szerint az özvegyi jog, mint lényegében a férjet terhelő nőtartás helyébe lépő jogosítvány, — az özvegység tartama alatt is elenyészhetik akkor, ha az özvegy olyan magaviseletet tanúsít, melynélfogva a férje életében sem tarthatna tartásra igényt, mert miként a nőtartás, úgy az özvegyi jog is — habár a férj halála folytán a házassági életközösség megszűnése következtében megfelelően megváltozott tartalmú olyan erkölcsi követelményektől függ, amelyeket a nő még a férje halála után sem sérthet meg jogkövetkezmények nélkül. (Kúria 1926 dec. 10. P. I. 4994 1925. sz.) A kérdéses esetben nem vált érdemtelenné az a földmívesnő özvegy, aki a késő esti órákban egyedül maradván, házasember feles haszonbérlőjével magára zárta lakásának ajtaját, továbbá, ugyanezen haszonbérlője és harmadik személyek jelenlétében esetleges férjhezmenetelével kapcsolatban illetlen és szeméremsértő megjegyzéseket tett. Vaspálya balesetnél minden eltartásra jogosult igénye önálló. A vaspályavállalat üzemében történt baleset folytán elhalt egyén mindegyik olyan hozzátartozóját, akinek eltartására az illető köteles volt, amiatt, hogy az eltartástól a haláleset következtében elesett, a kártérítési igény önállóan illeti meg, amiből következik, hogy a kártérítésül megítélendő járadék minden igényjogosult részére egyenkint ítélendő meg s így annak összege, mint a járadékfizetés tartama ugyanígy állapítandó meg, ami megfelel az állandó bírói gyakorlatnak is. Erre való tekintettel alapos alperesnek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság anyagi jogszabálysértéssel állapította meg együttesen az elhalt kiskorú gyermekei járadékának összegét és egységesen a járadékfizetés tartamát. (Kúria 1927 jan. 19. P. VI. 25Ó 1926. sz.) Megbízás nélküli ügyvitel. A megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint az ügyvivő, akinek eljárása ellen az ügy ura tiltakozott, aki tehát az ügy urának feltehető akarata ellenére járt el, az ügy ellátására fordított költségeinek megtérítését csak az ügy urának gazdagodása erejéig követelheti. (Kúria 1927 jan. 18. P. VI. 109/1926. sz. Ideiglenes ingatlan adás-vételi s\er\ödés. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint az ideiglenes szerződés is. amennyiben az a benne szereplő ingatlanra nézve az elidegenítési jogügylet kellékeivel bír, a vevő javára nem pusztán kötelmi igényt biztosít, hanem annak alapján a vevő a tulaj-