Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - A telekadósságról

A TELEK ADÓSSÁGRÓL. lés nélkül is fennmarad és érvényesíthető, hanem ellenkezőleg az, hogy a jelzálogból kielégítés szempontjából a megszűnt követelést is fennállónak kell tekinteni. A járulékosság elve szorosan véve itt sem szenved sérelmet. A német indokolás egyetlen érve tehát, amelyre elvi alapon a mi javaslatunk is hivatkozhatik, az, hogy az adós kizárhassa a személyes felelősségét. Nézzük ezt a kérdést közelebbről. III. Hogy a telekadósság nincs személyes követeléssel kapcsolatban, nem jelenti sem azt, hogy a jogosítottnak egyáltalán nincsen követelése, sem pedig azt, hogy a telekadósság keletkezésének alapjául nem valamely kötelmi jogviszony szolgál. Ámde a telekadóssággal kapcsolatos követelés nem esik a személyes követelés fogalma alá. A személyes követelés általános esete, a Bsz. 711. §-ából és még pregnánsabban a francia Code civil 2092. cikkéből kitűnően az. hogy az adós a tartozásért minden vagyonával felel, vagyis a hitelező végső fokon nemcsak a zálogul vagy jelzálogul lekötött vagyontárgyakból, hanem az adós minden végrehajtás alá vonható vagyonából kielégítést kereshet követelésére. Ilyen adós a telekadósság esetében nincsen, mert a jogosított joga az ingatlan elárvereztetésében merül ki. Ezzel viszont meg van határozva az alapul fekvő jogügylet specifikuma is. Ez a jogügylet bármilyen követelést megalapító jogügylet lehet, de tartalmazza azt a kikötést, hogy a kielégítés csak a telekadóssággal terhelt telekből történhetik. A kielégítési jognak szerződéssel ily módon korlátozását a ptk. törvényjavaslata és bizottsági szövege kifejezetten megengedte (Bsz. 711. §.) és így a J. tulajdonképpen az idézett kötelmi jogi szabályhoz alkotja meg a megfelelő dologi jogi formát. De ennél valamivel mégis többet tesz. A Ptk. törvényjavaslatának indokolása III. k. 3. o.) ugyanis azt mondja, hogy az ilyen kikötés nem az adós kötelezettségét, hanem csak a szolgáltatás kikényszerítése végett igénybe vehető kielégítési alapot korlátozza. Ezzel kapcsolatban arról lehetne vitatkozni, vájjon a kielégítési alapul kijelölt dolog véletlen megsemmisülése esetében, amikor a hitelezőnek egyáltalán nincs módja kielégítést keresni, lehet-e még követelésről beszélni, az azonban megállapíthatónak látszik, hogy a kötelmi jogi megállapodás esetében az adós. ha kikényszerítés megelőzése végett fizet, kötelezettségének tesz eleget, míg ha ugyanezt a telekadóssággal terhelt telek tulajdonosa teszi, ez nem kötelezettség teljesítése lesz, hanem csupán a kielégítési jog gyakorlását elhárító cselekmény vagyis ugyanaz, mint közönséges jelzálogjog esetében annak az ingatlantulajdonosnak a teljesítése, aki nem személyes adós. Éppen ezért olyan személves követelés tekintetében, amelyért az adós éppen csak a jelzálogul lekötött ingatlannal felel, még mindig lehetne közönséges jelzálogjogot alapítani. Lényegileg tehát a kielégítési alap korlátozásával létrejött kötelem és a a telekadósság tipikus esete közt az lesz a különbség, hogy az érdekelt személyek jogviszonyából a kötelmi elem utolsó csökevénye is kiküszöböltetik. amivel szemben a hitelező a telekkönyvi bejegyzés útján garanciát