Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - A részvénytársaságok alapítása és a Kunz-féle törvénytervezet

A R.-TÁRSASÁGOK ALAPÍTÁSA ÉS A KUNZ-F. TÖRVÉNYTERVEZET. 95 X. A részvénytársaság megsemmisítésének fejezete ismét csak annak az agyonrendszabályozó túlbuzgóságnak köszöni létét, amely az egész müvet jellemzi. Ha az alaptőke nincs megfelelően biztosítva és az alakuló közgyűlés mégis megállapítja ennek ellenkezőjét, akkor nyílt ellentétbe jutott a 27. § j. bek. r. pontjával s ennélfogva a társaság a 109. §, illetőleg a 107. § 2. pontja alapján hivatalból is szorítható a megfelelő határozat hozatalára. Ugyanezek a rendelkezések bőven módot nyújtanak annak a hibának korrigálására is. ha a társaságot kérelem nélkül vagy oly személy bejelentésére jegyezték be, aki erre nem jogosult. Végül az az eset, hogy a társaság fogalmilag nem részvénytársaság — amennyiben egyáltalán gyakorlati jelentősége van — a társaság semmisségének kathegóriájába tartozik, ha ugyan a nullitást a non existenciától el nem akarjuk különíteni. A T. szabályozása szerint azonban a non existencia megállapításához külön perre van szükség, míg a nullitás — kifejezett szabályozás hiányában az általános szabályok értelmében incidentaliter is figyelembe lesz vehető, ami azzal a visszássággal egyértelmű, hogy a gyengébb hiány — a semmisség — erősebb joghatást vált ki, mert bármely perben hivatalból és incidentaliter is tekintetbe jön. mint az alapvetőbb' hiány: a non existencia. Avagy az utóbbi is hivatalból és incidentaliter észlelendő? Akkor nem kell annak érvényesítésére külön kereset, mert azzal bárki bármikor amúgyis felléphet. Ha ugyanis semmit sem szólunk, nem lehet kétséges, hogy a non existens társaság fenn nem állása iránt megállapítási pernek van helye a Pp. 150. §-a értelmében. Hogy a kereset akkor van kizárva, ha a felperes nem tudja igazolni, hogy a társaság fennállása neki kárt okoz : ezt is jobb volna megemlítetlenül hagyni. E pernek amúgyis előfeltétele a kereseti érdek igazolása (Pp. id. 130. §). Ennél többet pedig nem is szabad megkívánni. XI. Amikor e sorokat írtam, a T. fölött a nyilvános diszkusszió még nem indult volt meg. Azóta a Magyar Jogászegyletben és másutt lezajlott viták során kialakult közhangulat előzetesen igazolta számos pontját a fenti fejtegetéseknek. Amit a gyakorlat emberei károsnak és célszerűtlennek találtak, az a kifejtettek tanúsága szerint jogászilag is helytelen. Ez nem is lehet másként. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOK ALAPÍTÁSA ÉS A KUNZFÉLE TÖRVÉNYTERVEZET. írta: Dr. BÁTOR VIKTOR. ><A részvényjog helyes szabályozásának tengelye a körül forog, hogy olyan eszközökkel küzdjön a törvény az irreális részvénytársaságok ellen, amelyek a szolid társaságot nem sértik, közelebbről: olyan feltételeket szabjon a részvénytársaságok alakulása és működése elé, amelyeket a reális társaságok könnyű szerrel teljesíthetnek, de amelyekkel meg lehet akadályozni a szédelgő vállalatok keletkezését és működését. Ennek a követelménynek kielégítése a részvényjogi szabályozás legfőbb, de egyúttal legnehezebb feladata.» (Kunz Ödön, Részvénytársasági Javaslat Indokolás 136. oldal.) Vizsgálódásaink célja megállapítani, vájjon a részvénytársaságok ala-