Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - A polgári perrendtartás elleni támadások

76 D? SCHUSTER RUDOLF kérdés lekerült a napirendről, és a 4. cikk változatlan maradt. Nézetem szerint az a javaslat részünkről el lett volna fogadható; ránk nézve semmiféle hátránnyal nem járt volna és az elsőbbség joga a maga teljes egészében érvényesülhetett volna és végül e kérdést véglegesen és egységesen szabályozták volna. A prioritási kérdéssel kapcsolatosan még említést érdemel az a kevésbbé fontos kérdés, miszerint az első bejelentéstől számítandó áz az időköz, amely a szabadalmaknál tizenkét hónapot tesz, védjegyeknél ezentúl hat hónap legyen az eddigi négy hónap helyett. 3. Egy további igen fontos kérdés a gyakorlatba vitelt kényszerre vonatkozott. Ezt a kérdést ugyanis az Uniós szerződés 5. cikke szabályozza ; a második bekezdés kimondja elvileg a gyakorlatbaviteli kényszert. A gyakorlatbavétel elmulasztása maga után vonja a szabadalom megvonását; megvonhatás azonban bizonyos előfeltételekhez és határidőhöz van kötve. ' Ez a szabályozás, amelyet nálunk a szabad, törv. 20. §-ának és az 1908. LII. tc. 4. §-ának hatályon kívül helyezésével az 1913. évi XII. tc. 1. ij-a foglal magában, nem tekinthető kielégítőnek. Elvileg egyáltalában nem helyeselhető az, hogy a megadott szabadalmat később megvonják azért, mivel azt gyakorlatba nem vették. Nem helyeselhető azért, mivel úgy a jogos magánérdek, mint a közérdek, amely a megadott szabadalom gyakorlatbavételéhez fűződik, teljes mértékben kielégíthető az ú. n. kényszerengedmény útján (amint ez a német szab. törv. 1 1. §-ában szabályozva van). Ez alatt ugyanis az az intézmény értendő, amely szerint a szabadalmát nem gyakorló tulajdonos használati engedély adására kényszeríthető, ha arra alkalmas és megfelelő biztosítékot és ellenszolgáltatást nyújtó egyénnek önként licentiát adni vonakodik. A konferencia ebben a kérdésben sem tisztázta a helyzetet, mert az, ami jogosan el volt várható, hogy ugyanis a szabadalom megvonását teljesen elejtse és azt helyettesítse a kényszerengedély intézményével, nem történt meg, hanem meglehetős homályos körülírással, amely a bírói gyakorlatban sok nehézséget fog okozni, a megvonást is fentartotta. A védjegyekre vonatkozólag először tárgyalta a nemzetközi konferencia a gyakorlatbaviteli kényszert, amely némelyországban meg van. Ez a kérdés sem nyert megoldást, azonban ki lett mondva, hogy a védjegy törlése bizonyos idő múlva nemgyakorlás címén kérhető, ha a nemgyakorlás kellő indokokkal nem támogattatik.