Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - A polgári perrendtartás elleni támadások

A HÁGÁBAN TARTOTT IPARJOGVÉDELMI KONFERENCIA. 7$ den Uniós állam alattvalója, aki találmányát valamelyik. Uniós államban bejelentette, azt tizenkét hónapon belül, a többi Uniós államokban is bejelentheti azzal, hogy az előző bejelentés prioritását igénybe veszi. Ezzel kapcsolatosan felmerült az a vitás kérdés, vájjon az a tizenkéthónapos határidő az első bejelentéstől számítandó-e, vagy pedig valamely későbbi bejelentéstől is számítható? A legtöbb államban az a felfogás látszik elfogadottnak, hogy a jelzett határidő az első bejelentéstől számítandó (ami nézetem szerint helyes). Ez volt hosszú időn át a német szab. hivatal álláspontja is; később azonban a másik .felfogásra tért át. A hágai konferencia ezzel a kérdéssel — habár az tudtom szerint Németország részéről elő volt készítve — nem foglalkozott, legalább abban az értekezésben, amelyben Osterricth a konferencia eredményét közli, erről említés téve nincs, (1. «Gewerblicher Rechtsschutz und Urheberrechu című lapnak 19215. évi 12. számát) úgy hogy ez a kérdés továbbra is vitásnak tekintendő. 2. A prioritással kapcsolatosan egy további kérdés foglalkoztatta a konferenciát. Az Uniósszerződés 4. cikke értelmében ugyanis az, aki a fent már említett uniós prioritást igénybe veszi, azt csakis harmadik személyek jogainak fentartása mellett teheti. A konferencia elé terjesztett javaslat az volt, hogy a 4. cikket olykép módosítani kellene, miszerint a harmadik személyek javára tett rendelkezést töröljék. Ezt az egész kérdést úgy kell érteni, miszerint eldöntendő az, vájjon a fentemlített tizenkéthavi •határidő alatt harmadik személy részére netán keletkezett joga, különösen előhasználati joga, respektálandó-e vagy sem ? Ez a kérdés annál is inkább eldöntésre szorult, mivel oly tekintélyes fórum, mint a német Reichsgericht oly értelemben döntötte el ezt a kérdést, hogy előhasználati jog időközben joghatályosan keletkezhetik, azaz hogy az elsőbbségi jog a két bejelentés közötti idő alatt előhasználati jog keletkezését nem zárja ki. (1. Entscheidungen. 99. köt. 145. 1.) Ezzel szemben a berni iroda az ellenkező állásponton áll, rámutatva arra, hogy ily felfogás mellett az elsőbbségi jog értékét teljesen elveszítené és ezért a 4. cikknek fentemlített értelemben való módosítását javasolta oly módon, hogy harmadik személyeknek csak oly jogai legyenek fentarthatók, amelyek az első bejelentés előtt keletkeztek és hogy a jelzett időközben előhasználati jog ne keletkezhessék. Ehhez a javaslathoz a túlnyomó többség hozzájárult ugyan, minthogy azonban háröm ország — ezek közt Magyarország is — a javaslatot ellenezte és így egyhangúság elérhető nem volt, a