Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - A polgári perrendtartás elleni támadások

72 D? FODOR ÁRMIN tőleg csökkenteni kell. Ennek visszahatása van a törvényszékek hatáskörének megállapítására is, ha a törvényszéki ügyek kivétel nélkül felülvizsgálat útján a Kúriához kerülhetnek. A kir. ítélőtáblák bíráskodásában is figyelemmé! kell lenni arra, hogy a felülvizsgálati ügyek miatt ne szoruljanak háttérbe a fellebbezési ügyek. De a járásbírósági hatáskör széles terjedelme következtében itt sem volna helyes arra az álláspontra helyezkedni, hogy járásbírósági ügyekben általában csak egyfokú fellebbvitel legyen. A német polgári perrendtartás csak azért helyezkedett erre az utóbbi álláspontra, mert a járásbírósági hatáskört szűk határok közé szorította. Az 1925 : VIII. tc. 18. §-a különben a legnagyobb ügyekre kiterjedőleg is lépést tett a kétfokú bíráskodás irányában, amikor behozta a revízió per saltumot, az elsőbírósági ítéletnek fellebbezés elhagyásával egyenesen felülvizsgálati kérelemmel való megtámadását. A gyakorlat fogja megmutatni, hogy ennek a szabályozásnak lesz-e hatása a bíróságok tehermentesítésére. Ami a felülvizsgálati eljárás szabályozását illeti, a legellentétesebb kívánságok merültek fel a polgári perrendtartással szemben. Míg egyesek a harmadfokú fellebbviteli írásbeli fellebbezési eljárássá kívánnák átalakítani, amilyen az 1868. és 1881. évi törvénykezési rendtartásunk szerint volt. addig mások helytelenítik a felülvizsgálat körének azt a kiterjesztését, amelyet a polgári perrendtartás keresztülvitt az 1893. évi sommás eljárási törvénnyel szemben, amely csak jogkérdésben engedte meg a felülvizsgálatot. Nem kívánok bővebben kiterjeszkedni arra, milyen visszás volna az elsőfokú és fellebbezési szóbeli pert a ténykérdésre is kiterjedő harmadfokú írásbeli fellebbezéssel betetőzni. Talán arra sem kell bővebben kiterjeszkednem, hogy az 1893.évi sommás eljárásnak mereven a jogkérdésre szorítkozó felülvizsgálata a gyakorlatban, milyen visszás következményekre vezetett. Ezeket a visszásságokat a polgári perrendtartás a felülvizsgálat körének kitágításával megszüntette. Nem is hiszem, hogy a visszatérés a régi rendszere a felülvizsgálati bíróságoknak munkaterhét csökkentené. Egyesek a felülvizsgálati bíróságok tehermentesítése végett azt is javasolják, hogy a francia jog rendszerére térjünk vissza, amely a harmadfokú bíróságnak csak a megtámadott ítélet megsemmisítésére, nem pedig annak reformálására ad jogot. Vannak továbbá olyanok, akik az osztrák perrendtartás mintájára a felülvizsgálati eljárásban a felek felszólalását egyáltalában kizárnák. Felmerült az az eszme is, hogy a kir. Kúria a polgári felülvizsgálati ügyekben háromtagú tanácsban járjon el. Mindezek a módosítások a felülvizsgálati eljárásban