Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - Bírói szervezetünk állapota és reformkérdései. 1901-1925

BÍRÓI SZERVEZETÜNK ÁLLAPOTA ÉS REFDRMKÉRDESEI. $9 A takarékosság abszolút szempontját hangoztatva, ismét foglalkoznak a kúriai hármastanács gondolatával. A takarékosság szempontjából nem járna ez a reform nagy eredménnyel, mert a tanácstagok számának leszállítása után működő több tanács, több tanácselnöknek, több tanácsjegyzőnek, büntető ügyekben több koronaügyésznek a közreműködését kívánja meg, a jogszolgáltatás szempontját tekintve pedig mind az ítélkezés alapossága, mind a jogegység megóvása tekintetében kockázatos kísérlet lenne. Külföldön csak a német Reichsgericht, a cseh Oberstesgericht jár el öttagú tanácsban, míg az Ausztriai Oberstes Gerichtshof és az olasz Corte di cassazione tanácsa hét, a francia Cour de cassationé pedig tizenegy tagból alakul, míg Romániában (Erdélyben) a legfelsőbb ítélőszékként két esetleg három tag jár el. V. Áttérve az ítélőbíró szolgálati viszonyainak fejlődésére, első sorban az ítélőbíró képesítésével foglalkozunk. Hosszabb ideig tartó ellenzés után csak az 1912: VII. és az 1913: LM. törvénycikkel foglalta el a törvényhozás azt a magától értetődő helyes álláspontot, hogy megszüntette azt a különbséget, amely a bírói és az ügyvédi képesítés között az előbbinek a hátrányára addig megvolt és mind a két pályának előfeltételéül egységes bírói és ügyvédi vizsgát szervezett, e vizsgára bocsátás előfeltételéül a jogtudori oklevél megszerzését és az ez után eltöltendő három évi joggyakorlatot, a bírói hivatalra kinevezés előfeltételéül pedig az egységes bírói és ügyvédi vizsga után további két évi gyakorlatot, u. n. utógyakorlatot kívánt. Ez az utólagos gyakorlat általában nagy ellenszenvet váltott ki és nem bizonyult célszerűnek. Minélfogva a kivételes hatalom alapján kiadott egyik rendelet az 1908. évben eltörölte és ennek ellensúlyozásával a vizsga előtti gyakorlat időtartamát három évről négy évre emelte fel. Az érdekeltek, különösen az ügyvédjelöltek a szervezeti novella törvényhozási tárgyalása során erős mozgalmat indítottak a korábbi három évi gyakorlat visszaállítása mellett. Ez a mozgalom nem volt sikeres és a novella (1925: VIII. tc. 34., 38., 43. §§) a rendeleti szabályozást törvényesítvén, elengedte ugyan az utógyakorlatot, de a négy évi előzetes gyakorhatot foglalta törvénybe. Jelentékenyen eltér a mai (192$:VIII. tc. 43. §) szabályozás a korábbi jogtól (1913:011. tc. 4. §) abban a kérdésben, hogy a négy évi gyakorlatot hol kell eltölteni. Az 1913: LM. tc. elejtette a gyakorlatot folytatóknak a korábbi jogszabályokban megadott szabad választást, a vizsga előtti há-