Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - Bírói szervezetünk állapota és reformkérdései. 1901-1925

Dí TÉRFY GYULA ból, a felülvizsgálati tanácsot pedig három bíróból. így került ez a törvénybe (1911 :1. te. 55. §.) és az 1912: VII. tc. 13. §-ába is, és így maradt 1916-ig, amikor a kivételes hatalmon alapuló egyik rendelet a fellebbezési tanács tagjainak számát is leszállította háromra. Ez a rendelkezés, amely ellen nem is szólaltak fel, került bele az 192^ : VIII. tc. 2. §-ába is. A külföldi államokat tekintve, Ausztriában az Oberlandesgericht öt, Németországban polgári ügyben három, büntetőügyben öt, Csehszlovákiában a Tábla egyes bírótól fellebbezett ügyben három, egyébként öt, Franciaországban a Cour d'appel páratlan számú, de legalább öt, az 1925. évi költségvetési törvény szerint azonban három, Olaszországban a Corte d'appello öt, Romániában (Erdélyben) a Tábla két. ha nem egyeznek meg, három tagból álló tanácsban határoz. Romániát kivéve tehát mindenütt többtagú a fellebbezési tanács, mint nálunk. Büntető ügyekben az ítélőtábla tanácstagjainak számát az 1912: VII. tc. 14. §-a szállította le ötről háromra. A kir. Kúria tanácstagjainak száma is leszállott a régi hét tagról öt tagra. Felülvizsgálati ügyekben már a sommás eljárásról szóló 1893 : XVIII. tc. 186. §-a ötre szállította le a Kúria tanácstagjainak számát, ugyanígy rendelkezett az 1912: VII. tc. 13. §-a is, előlegezvén a Pp. 55. § ának ugyanazt a rendelkezését. Plósz Sándor 1902. évi javaslata (56. §) csak abban az esetben javasolt a Kúrián ötös tanácsot, amikor a Kúria a törvényszéknek, mint fellebbviteli bíróságnak határozatát vizsgálja felül, minden más esetben azonban fenntartotta a régi hetes tanácsot; megmaradván az akkori jogban általánosságban kifejezésre jutó azon az állásponton, hogy a fellebbviteli bíróság kettővel több tagból álljon, mint az alsóbíróság. A javaslat álláspontjához az igazságügyi bizottság (190?.) is hozzájárult. Az 1907. évi és az 1910. évi javaslat (55. §) azonban már általában öt tagban állapította meg a Kúria tanácstagjainak a számát. Mostanában újra napirendre került a tanácstagok leszállítása ötről háromra, sőt felmerült az a gondolat is, hogy a felsőbíróság két taggal határozzon, és csak akkor, ha nincs közöttük egyetértés, hívjanak harmadikat, aki közöttük döntsön. Az 1925: VIII. törvénycikk 1923. évi (Nagy Emil-féle) javaslata a Kúrián hármas tanácsot kívánt életbeléptetni. A javaslat ellen azonban mind a bíróság és az ügyvédség körében, mind pedig az igazságügyi bízottságban oly erős ellenzés nyilvánult meg, hogy a miniszter elejtette javaslatát és a törvény az ötös tanácsot tartotta fenn (1925: VIII. tc. 2. §).