Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - Dr. Faluhelyi Ferenc: Magyarország közjoga [könyvismertetés]

SZEMLE. 565 A\ Ügyvédi Körben ár. Szilágyi Arlhur Káioly elnöklete alatt i*ftott ülésen dr. Gál De\ső budapesti ügyvéd, a tfia^ai és külföldi házassági problémák* címmel előadást tartott. Előadó konkrét esetet ismertetett, amely két állam, az osztrák és a magyar állam bíróságait és a legfőbb közigazgatási szerveit évek óta foglalkoztatja. B. osztrák róm. kath. vallású bécsi mérnök 1918. évben házasságot kötött az ugyancsak osztrák róm. kath. vallású Theodora O. bécsi hajadonnal. A feleség osztrák bíróságnál férje ellen az ágy- és asztaltól való elválasztás kimondása iránt pert indított. A bíróság a keresetnek helyt adott és arra kötelezte a férjet, hogy életfogytiglan tartozik felesége eltartásáról gondoskodni. A férj ezekután magyar állampolgárságot szerzett, míg a feleség osztrák maradt. Ezután a férj indított pert neje ellen a budapesti törvényszéknél és kérte, hogy a bécsi ágy- és asztaltól elválasztó ítélet bontó ítéletté változtassák át. A bíróság a házasságot fel is bontotta és a mérnökférj Budapesten újabb házasságra lépett egy osztrák róm. kath. tanárnővel. A mérnök második házassága nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában is érvényes és joghatályos, de az osztrákok szerint a mérnök még mindig házas kötelékben él első feleségével is. így tehát a mérnöknek egyszerre és egyidőben két törvényes felesége van és mindkettő eltartásáról életfogytig ő köteles gondoskodni. Előadó aztán házassági szempontokból a magyar illetőség, a magyar optálás, a honosság és visszahonosítás kérdéseit tárgyalta és hangsúlyozta, hogy az állampolgárság tisztázatlan kérdései miatt a házassági ügyek lebonyolítása Magyarországon szinte lehetetlen. Utalt arra, hogy az utódállamokban maradt születési, házassági és más okmányaikra nézve a magyar válóperi bíróságok felülhitelesítéseket kívánnak és ezzel a felek házassági bontási ügyei éveken át elhúzódnak és rendkívüli költségekkel járnak. Rámutatott azon összeütközésekre, amelyek a magyar és a külföldi államok házassági jogrendszerei tekintetében előállottak és azt hangoztatta, hogy sürgősen ankétot kell összehívni és a házasságjog terén uralkodó bajokon intern rendeletekkel, törvények változtatásával kell segíteni. Sok állampolgársági furcsaság keletkezett abból, hogy a numerus clausus törvény bevezetése óta kiszorult magyar érettségizett ifjak a Burgenlandban községi illetőségi bizonyítványt szereztek és így a magyar ifjak, mint burgerlandiak járnak a bécsi, a gráct, az innsbrucki egyetemekre. Ezen példákon okulva viszont az osztrák katholikus házasfelek, kik hazájukban elválni nem tudnak, ugyancsak Burgenland illetőségi bizonyítványokat szereznek és ehhez képest a Burgenlandban, ahol még mai napon is a magyar házassági törvény van érvényben, felbontják a házasságukat és új házasságra lépnek. Ezután dr. Malonyai Béla kir. törvényszéki bíró, nemzetközi házassági jogunk egyes oly eseteit ismertette, amelyek a gyakorlatban mutatkozó jogbizonytalanság megszüntetése céljából törvényhozásunk és illetve felsőbíróságaink sürgős állásfoglalását teszik szükségessé. így az olasz állampolgároknak ez idő szerint igen gyakori honosítás után folyamatba tett— bontó pereiben, eddigelé bíró gyakorlatunk a háború .kitörése óta, az 1911 : XXII. tc.-be iktatott, hágai nemzetközi egyezményt Olaszországgal szemben hatályban levőnek nem tekintette. A trianoni békeszerződés 217. cikkében ugyanis taxatíve felsorolja azokat az egyezményeket, amelyek a volt ellenséges államokkal szemben hatályban tartatnak, a házasságok felbontására vonatkozó hágai nemzetközi egyezményt azonban nem említi és így a háború előtt hatályban volt egyezmény a békeszerződés által hatályon kívül helyezettnek tekintette. Gyakorlati jelentősége az egyezménynek abban áll. hogy az egyezmény hatályban léte esetén az olasz házasfelek a házasság fel bon-