Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - Dr. Faluhelyi Ferenc: Magyarország közjoga [könyvismertetés]

566 SZEMLE. tatását csak abban az esetben kérhetik, ha mindketten magyar állampolgárságot szereznek és csak a magyar állampolgárság elnyerése után felmerült bontó ok alapján, az egyezmény hatályban nem 'léte esetén ellenben egyik házasfél honosítása is elégséges és a házasság felbontása az olasz honosságideje alatt történt ok alapján is helyt foghat,- feltéve, hogy az az olasz jog szerint elválasztó okot képez. (H. T. 1115. A 1926 : XX. tc. azonban a hágai egyezményt eredetileg aláíró államok köztük Magyarország és Olaszország - egy új megállapodást iktattak törvénybe, amely lehetővé teszi az egyezményhez eredetileg hozzájárult államokon kívül más államok csatlakozását is. Minthogy azonban a törvénycikkben Magyarország és Olaszország között a trianoni békeszerződés által hatályon kívül helyezett hágai egyezmény újabb életbeléptetéséről kifejezett rendelkezés nincs, a m. kir. Igazságügyminiszter 55,744/1926. 1. M. II. sz. a. adott véleménye szerint az egyezmény Magyarország és Olaszország között ma sem tekinthető hatályban levőnek. Előadó nézete szerint a kérdés vitás. Logikailag ellentmondásnak látszik ugyanis, hogy Magyarország és Olaszország amint az 1926 : XX. tc. mondja mint a Hágában kötött nemzetközi egyezményben részes szerződő államok egymással megállapodnak oly módon, hogy más államoknak lehetővé teszik az egyezményhez való csatlakozást, egymásközt ellenben az egyezményt hatályban levőnek nem tekintik. Annál kevésbbé kétségtelen ez az álláspont, mert amennyiben a magyar törvényhozás intenciói szerint az egyezményt hatályban léptetni nem kívánta, módjában állott volna ennek az újabb megállapodás aláírásakor kifejezést adni, amint pl. Franciaország a hágai perjogi egyezmény (1926: XIX ) aláírásakor kifejezetten hangsúlyozta, hogy azt «abból a célból írta alá, hogy lehetővé tegye a IV. nemzetközi magánjogi értekezleten nem képviselt államok részére az 1905. évi július hó 17-én kelt egyezményhez való csatlakozást. Megállapítja azonban, hogy ez az egyezmény Franciaország és az új csatlakozó államok között nem alkalmazható.)) Szükséges lett volna a törvényhozás szabatos állásfoglalása azért is, mert Olaszország viszont a magyar bírói ítéletek delibátiójánál a hágai nemzetközi egyezménynek Magyarországgal szemben hatályban létére kifejezetten hivatkozik is. Sürgős rendezést igényelnek a Románia által lekapcsolt volt magyar területen illetőséggel bíró jelenleg román állampolgárok bontó perei is. Az 1925 : VI. tc. ugyanis Romániával szemben újból hatályba léptette a hágai nemzetközi egyezményt. Ennek értelmében pedig (5. tc.) amennyiben a házasfelek hazai joga saját honosai bontó pereinek elbírálására a hazai bíróságok kizárólagos illetékességét tartja fenn, más állam bírósága e perekben el nem járhat. Minthogy pedig a Magyarországtól lekapcsolt jelenleg román területeken a magyar házassági jog alkalmaztatik, ennek 114. $-a értelmében pedig magyar állampolgár házassági perében csak magyar bíróság ítélete hatályos, a m. kir. Igazságügyminiszter 42,494/1925 I. M. II. szám alatt adott véleményében kifejtett álláspontja szerint a magyar házassági törvény e íj-a románná vált volt magyar honosok pereiben akként értelmezendő, hogy ilyen perekben csak román bíróság járhat el. Előadó nézete szerint e felfogáshoz szó férvén, 1925 október havában egy konkrét per kapcsán felterjesztést intézett a m. kir. Igazságügyminiszterhez annak diplomáciai úton való megállapítása végett, vájjon a magyar házassági törvény idézett 114. $-a valóban úgy értelmeztetik-e ott, hogy volt magyar, de románná vált állampolgárok pereiben Románia kizárólagos illetékessége tartatott-e fenn. E kérdés mikénti eldöntése nagy jelentőséggel bír oly házasfelek házassági pereiben is, akik közül az egyik a magyar, a másik a román állam javára optált. A felter-