Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - Külföldi társaságok arányszáma

JOGGYAKORLAT. vény (113. §) elzárta attól ezt a sértettet, hogy magánindítváhyt tehessen, de a törvény csak addig zárta el sértettet e jogának érvényesítésétől, amíg ő a 16. életévét be nem töltötte. Ez életkor betöltésével azonban megnyilt az ő törvény által biztosított joga ahhoz, hogy az indítványt joghatályosan megtehesse és pedig megtehesse azt a Btk. 114. ij-a értelmében a törvényes képviselő viselkedésétől függetlenül az alatt a három hónap alatt, amely időt a Btk. 112. !;-a neki biztosított Sértett jelen esetben magáhiiidítványát tehát 16. évének betöltése után három hónapon belül joghatályosan előterjeszthette s ez meg is történt. Vitás lehet ugyan, hogy a menynyiben ez a sértett a bűncselekményről és annak elkövetőjéről jóval előbb, a bűncselekmény elkövetése napján — már értesült — az ő indítványozási joga nem enyészeit-e el a Btk. 112. §-ára figyelemmel addig, amíg ez a sértett a 16. életévét betöltötte; amely esetben őt a törvény az indítvány előterjesztésétől végkép elzárta volna. A kir. Kúria megítélése szerint azonban éppen mivel sértett addig, amíg ő a ió. életévét betöltötte, a törvény rendelkezése zárta el attól, hogy indítványát megtehesse ; — a fent előadottakra figyelemmel — a tudomáspélel időpontja e sértettre nem jöhet itt figyelembe, hanem o reá vonatkozóan az az irányadó, hogy neki a törvény szerint mikor nyilt meg a joga a magánindítvány előterjesztéséhez. Ez pedig akkor következett be, amikor ő a ió. életévét már betöltötte. 1926 szept 21. B. II. 551/926. Nagy jelentőségű, a méltányosságot, a formai igazsággal szemben érvényre juttató határozat. De lege ferenda mindenesetre kívánatos a határozatban inaugurált elveknek kodifikálása. Mert tagadhatatlan, hogy minden 'kiterjesztő magyarázat, amelyet a bíró az egyik fél javára érvényesít, éppen oly súllyal esik a másik fél terhére. Már ezért is kívánatos, hogy az ily új irányelveket magukban foglaló határozatok ne csupán mint a bírói bölcseségv hanem mint a törvényhozó akaratának megnyilatkozásai érvényesüljenek. Érdemben csak helyeselni lehet azt a felfogást, amelv non verba legum, sed vein et potestatem érvényesít és alkalmaz. Különös rész. /p>\. ^75. és JOI. §.-ok egymásHo\ való viszonya. A Btk. 475. ij-a a jogtalan kényszerítésnek azt az általános esetét bünteti, amidőn vagyoni haszon célzata nélkül gyakorol valakire kényszert oly közhivatalnok, akinek erre bizonyos irányban joga van. Nyilvánvaló tehát, hogy ez a cselekmény csak a vagyoni haszon célzatának hiánya által különbözik a zsarolástól. Azt a bűncselekményt pedig, amidőn a közhivatalnok hivatali hatalmával visszaélve valakit törvényellenesen elfog, elfogat vagy letartóztat, a büntetőtörvény a fenti :5-ban foglalt általános kényszeríté-s keretéből kivette és mint ettől különálló bűncselekményt a Btk. 193. ij-ában személyes szabadság megsértése vétsége gyanánt foglalta törvénybe. A Btkv. 195. §-a utolsó bekezdése szerint ugyanis külön minősítés és büntetés alá esik a közhivatalnoknak a személyes szabadság megsértését magában foglaló cselekménye, ha a letartóztatott személyen mas erőszakot vagy sanyargatást követett el, amennyiben azok súlyosabb büntetés alá eső cselekményt nem képeznek. A jelen esetben a megkötözés és a szándékosan, de ölési szándék nélkül véghezvitt tettleges bántalmazás foglalják magukban a fentidézett törvényszakaszban jelzett sanyargatást, melyek közül a tettleges bántalmazás, az okozott sérülések gvógytartamára való tekintettel, a Btkv. 501. § 2. tétele alá eső súlyos testi sértés vétségének tényálladéki elemeit meríti ki. Ez utóbbi cselekmény nem súlyosabb a Btk. 193. és 195. íi-ában. illetőleg