Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - Külföldi társaságok arányszáma

JOGGYAKORLAT. A Btk. 108. §-ának világos rendelkezése szerint a bíróságnak minden olyan határozata vagy intézkedése félbeszakítja az elévülést, amely a tettes vagy részes ellen (és nem <terhére*) irányul; tehát félbeszakad az elévülés akkor is, ha ez az intézkedés vagy határozat végeredményben a a vádlott javára szolgált volna ugyan, de mégis az eljárás előbbrevitelét célozza (B. H. T. 777. szám alatt felvett határozat. Minthogy azonban a kir. ítélőtábla részéről valóknak elfogadott tények alapján nem mutatható ki az sem, hogy azok a bírói határozatok és intézkedések az eljárás előbbrevitelére szolgáltak volna : helyes a kir. ítélőtáblának az a megállapítása, hogy ezek az elévülést félbe nem szakították. í02Ószept. 14. B. II. 7727/925, 112., 113. §§. Magánmdílvány előterjesztésének határideje a) törvényes képviselő, bj sértettel szemben. A magánindítvány előterjesztésére a törvény által megállapított három hónapi határidő szakadatlanul folyik és nincs olyan törvényes rendelkezés, aminek alapján ez a határidő félbeszakíttatnék. Ámde viszont a Btk. 113. § rendelkezéséből éppen az állapítható meg, hogy a törvényhozó egyáltalán nem kívánt itt nehézségeket támasztani arra, hogy az elkövetett bűn — bizonyos alaki okok miatt — büntetlenül maradjon, hanem ellenkezőleg, lehető kimerítően rendelkezve gondoskodni kívánt arról, hogy a sértett, — ha pedig ez valamely okból ebben akadályozva volna — akkor az, aki az ő érdekei felett őrködni hivatva van, vagyis a törvényes képvisejő, a bűnüldözéshez szükséges indítványt joghatályosan előterjeszthesse. És ugyané törvényhelyből nyilvánvaló az is, hogy a magánindítvány előterjesztéséhez a törvény mindenkor az arra jogosított személy cselekvőképességét tételezi fel és kívánja meg. Amiből viszont az következik, hogy aki az indítvány előterjesztésére jogosítottak közül akár valamely törvényes rendelkezés folytán, akár valamely személyes (testi vagy szellemi) okok miatt, akár valamely ellenállhatlan kényszer folytán cselekvőképtelen és ez állapota miatt elháríthatatlanul akadályozva van abban, hogy a magánindítványát a Btk. ii2..§-ában megjelölt idő alatt előterjessze, annak ez akadályozásból folyó mulasztása, a magánindítvány előterjesztésének időpontja tekintetében nem róható terhére. A törvénynek ez utóbbi rendelkezése természetesen nem egyértelmű azzal, hogy az ilyen akadály felmerülte a magánindítvány előterjesztésére a törvény által megszabott határidőt félbeszakítja, hanem jelenti ez azt, hogy ha a magánindítvány előterjesztésére jogosítottak valamelyike a törvény által előírt e határidő lejártakor, valamely előbb említett okból cselekvőképtelen volt, avagy cselekvőképességét elvesztette — úgy ezt állapota megszűntekor ő maga, ha pedig ez állapota elmulta előtt (pl. elmezavarodottsága esetén) törvényes képviselője lenne, úgy ez a törvényes képviselő is a magánindítványt akkor is joghatályosan előterjesztheti, ha egyébként a határidő a jogosítottal szemben lejárt volna. Az aztán, hogy az indítványozásra jogosított vagy jogosítottak valóban cselekvőképtelen' állapotban voltak-e, továbbá az, hogy ez az állapot mikor mult el és hogy az előterjesztett indítvány ezt .követően kellő időben tétetett-e meg, az adott viszonyoktól függ és úgy ez a bírói megítélés feladata. Ez vonatkozik a törvényes képviselő magánindítványra jogosított magánindítványára is. Ami pedig a közvetlenül sértett magánindítványát illeti, arra vonatkozóan a Kúria álláspontját a következőkben fejti ki: Á Btk. 113. §-a szerint ugyanis, — a vagyon ellen irányuló bűncselekményeken kívül — az indítványozásra jogosítva van, de sőt elsősorban van jogosítva a sértett fél, ha életének 16. évéi már betöltötte. Az adott esetben a sértett a bűncselekmény elkövetésekor 15. életévét 5 hónappal és 22 nappal haladta csak túl. így a cselekmény elkövetése idején a tör-