Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - Külföldi társaságok arányszáma

KÜLFÖLDI TÁRSASÁGOK ARÁNYSZÁMA. 543 mérleg alapján állapítják meg arányszámukat. Ennek a külföldi jogszabályok szerint készült mérlegnek releváns adatait pengőértékre kell átszámítani, és az átszámítás módjára nézve már a törvény rendeleti szabályozást helyezett kilátásba. Egyéb külföldi vállalatok közt vannak olyanok, amelyeknek általános mérlege értékét tartó pénznemben van felállítva (pl. svájci, angol, amerikai vállalatok) és olyanok, amelyeknek saját törvényes pénzneme is többékevésbbé elértéktelenedett; az utóbbiak közt megint megkülönböztethetjük azokat, amelyek hazai törvényeik szerint felértékelt mérleget készítettek (Német birodalom, Lengyelország) és olyanokat, amelyeknek hazai joga az aranymérleg intézményét nem ismeri (Franciaország, Olaszország stb.), amelyek tehát arany mérleget nem készítettek, jóllehet mérlegük devalvált értékű hazai országos pénznemben (francia frank, lira, stb.) van felállítva. Mindezekre a magyar törvényhozó nincs figyelemmel. Számára a kivételes elbánásban részesített Ausztrián kivül nincs aranymérleg. Mert az 1926 : XVI. tc. 3. § 2. bek. mint láttuk, nem általában az 1926. évi aranymérleget teszi meg az arányszám alapjának, hanem «a mérlegvalódiság helyreállítása tárgyában kiadott* (vagyis a 7000/1925. P. M. számú) ((rendelet szerint pengőértékben készített első (megnyitó) mérleg»-et. Csupán ez az ilymódon készített felértékelt mérleg hasonlítható össze «az 1914 július 1. napját megelőző időpont szerint koronaértékben készített utolsó mérlegben kimutatott saját vagyonnal. Ez alól, tudjuk csak az ausztriai vállalatokra nézve van kivételnek helye. Ha tehát el is fogadnók Schwartz Tibor értelmezését, hová vezetne az r A külföldi (Ausztrián kívüli) vállalat szerinte általános mérlegei, nem pedig csupán a belföldi üzletének külön mérlegei összehasonlítása alapján állapíthatja meg arányszámát. Igen ám, de a külföldi részvénytársaságnak a Kt. 214. §-a értelmében nincs (vagy legalább nem szükségképen van) koronaértékű általános mérlege az 1914 júl. i-t megelőző időből ; és 37000/1925. P. M. sz. rendelet 37. §-a értelmében nincs az ezen rendelet szerint pengő értékben készített általános első (megnyitó) mérlege. Rá tehát, illetve az ő általános mérlegeire a törvény 5. JJ-a már ezért nem alkalmazható. Az 1926 : XVI. tc. a 7000/1925 P. M. sz. rendelet alkalmazására van felépítve. Alkalmazási kö*~e tehát, magában a törvényben kijelölt egyet len kivételtől, t. i. az ausztriai vállalatoktól eltekintve nem terjedhet túl a rendelet alkalmazási körén. A rendelet 57. §-a pedig a külföldi vállalatokat a 3 — 36. § alkalmazásából kizárja; csak a belföldi üzletre vonatkozó külön leltár, külön mérleg, külön üzleti tőke kimutatását írja elő. Ezzel a külön mérleggel összehasonlítható a külföldi részvénytársaság vagy szövetkezet itteni üzletének az 1914 július i-e előtti utolsó külön mérlege, mert ilyen külön mérleg elkészítését a Kt. 214. §-a annak idején kötelezőleg előírta, és a hazai cégbíróságok őrködtek azon, hogy a külföldi társaságok ennek a kötelezettségüknek eleget tegyenek.