Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - Külföldi társaságok arányszáma

544 JOGGYAKORLAT. JOGGYAKORLAT. Hasai jogesetek. I. Magánjogi esetek. A nőtartásdíj megállapításával a nő atyjának vagyoni helyzete nem mérvadó. A Ht. 90. § értelmében a nőtartás-díj megállapításánál a férj vagyoni helyzete és társadalmi állása mellett csak a nő jövedelme vehető figyelembe, —- tehát az, hogy a nő atyjának van-e vagyona, nem döntő, valamint az sem, hogy a nő ideiglenesen atyja háztartásában él, — ezért nem sértett jogszabályt a fellebbezési bíróság azzal, hogy az említett és nem ügydöntő tények igazolására a bizonyítást el nem rendelte. (Kúria 1926 okt. 28. P. III. 1871/1926. sz.) A szülők életében valamelyik gyermeküknek előre kiadott érték, állandó bírói gyakorlat szerint, ellenkező megállapodás hiányában mindkét szülő által egyenlő arányban adottnak tekintendő. (Kúria 1926 okt. 8. P. I. 2860/1926. sz.) , Örökösödési s\er\ő.déü kiskorú gyámhatósági jóváhagyás nélkül is köthet. Az örökhagyó az örökösödési szerződés megkötésekor 18. életévét betöltötte, tehát végrendelkezésre képes korban volt; ennélfogva az örökhagyó vagyonáról halál esetére akár végrendeletben, akár örökösödési szerződésben gyámhatósági jóváhagyás nélkül is joghatályosan rendelkezhetett. (Kúria 1926 okt. 4. P. I. 3879/1926. sz.) Siketnéma köthet jogügyletet írásbahagyás nélkül. Nincs olyan jogszabály, amely a siketnéma által testvéreivel létesített osztályos egyesség érvényességét a jogügyletnek közokiratba foglalásától tenné függővé. Az 1886 : VII. tc. 21. §-ának c) pontja a siketnémák jogügyleteinek okirati bizonyítását szabályozza, amennyiben a jogügyletnek okirati bizonyítását csak közjegyzői okirattal engedi meg. de nem zárja ki azt, hogy a siketnéma által kötött jogügylet létrejötte egyéb módon bizonyíttassék. Amennyiben tehát a törvény a jogügylet érvényességét különös alakszerűséghez nem köti. a siketnéma is köthet érvényes jogügyletet, annak írásba foglalása nélkül *is. (Kúria 1926 nov. 2. P. I. 4027,1925. sz.) Megajándékozottak felelőssége. Jogszabály, hogy a leszármazók mint megajándékozottak a törvényes örökrészüket meghaladó érték arányában, az öröklési kapcsolaton kívül álló kedvezményezettek pedig a nekik ajándékozott egész vagyon értéke arányában felelősek a kötelesrészért. (Kúria 1926 nov. 19. P. \. 4589 1925. sz.) Építés idegen telken. Amennyiben az építtető jóhiszeműsége fennforog, ő a szükséges és hasznos költségek megtérítését követelheti a földtulajdonostól akkor is, ha a telek tulajdonosának tudta és akarata nélkül épített; annál is inkább követelheti akkor, ha az építésről a telek tulajdonosa tudott és azt eltűrte. Abban az esetben, ha a jóhiszemű építkező az idegen telek tulajdona iránt indít az építkezés tényéből kifolyóan keresetet s ennek bármi okból helyet nem adnak, de a jóhiszemű építkezés ténye bebizonyul, külön kérelem nélkül is megítélendő az építtetőnek az az érték, amelyet az építkezéssel a telekbe beruházott, mert a telek átengedése iránti kérelem mint több, a dolog természete szerint magában foglalja a kevesebbet, tehát azt a kérelmet is, hogy legalább az építkezés költsége téríttessék meg a felperesnek, abban