Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - A jog ethizálása - vagy pedig a természetjog felé?

,8 D? STAUD LAJOS A JOG ETHIZÁLÁSA— VAGY PEDIG A TERMÉSZETJOG FELÉ? írta: Dr. STAUD LAJOS. Onnönmagában, elszigetelten a legtöbb tudomány nem képes megtermékenyülni és hogy fejlődhessék, érintkezést, kap^ csőlátókat kell keresnie és meg is találnia egy másik, rokon tudományban, amely azután megtermékenyíti, megerősíti és egyúttal kiegészíti is. A jogtudománynak is ez a sorsa. Onnönmagában, egyedül a jogra korlátozva, ez sem bír megállni, nem képes megtermékenyülni. Igazságai más, átfogóbb, olyan igazságokra szorulnak, amelyek megtermékenyítik, megerősítik, fejlődésképessé, rendeltetésszerűbbé teszik. Ezt a jelenséget talán egy korszak sem bizonyította erőteljesebben, mint éppen a mai! Soha nem volt olyan erős a sóvárgás a jognak más, jelesül gazdasági, főleg pedig etikai elemekkel való megtermékenyítésé után, mint éppen manapság és a bírói ítéletek soha sem voltak annyira telítve a gazdasági, főleg pedig etikai elemekkel; mint éppen a mai időkben. Ez nem is lehet másként. A háborúokozta eltolódások —' a gazdaságiak úgy, mint az erkölcsiek, a jogot fölötte érzékényen érintették s olyan feladatok elé állították, melyeket a jög^ egyedül önmagára hagyatva, nem képes megoldani a nélkül, hogy önmagával és rendeltetésével a legbántóbb ellenmondásba né keveredjék. A jogon kívül álló életviszonyok és gazdasági helyzetek brutalitása u. i. valósággal rákényszerített, hogy elevenebben és hatékonyabban kutassuk és érvényesítsük a jognak az erkölcsi élethez való viszonyát, az erkölccsel való összefüggését, kapcsolatát. Be kellett látni, hogyha nem lép közbe az erkölcsi elem is, akkor a jog elbírhatatlan igazságtalanságokhoz fog vezetni, az anyagi világ pedig eloszolhatatlan káoszba merül, amelyben elvadul és elfajul mindaz, amit eleddig az emberies érzés megnemesített! A gazdasági lehetlenülés, a valorizációs kérdések igazságosan nem voltak megoldhatók az etikai elemnek segítése, igénybevétele nélkül. Judikaturánknak egész mentalitása a jog ethizálásának a sodrában halad, hogy pedig ez mennyire vág össze a jogszolgáltatás másik tényezőjének: az ügyvédségnek is a mentalitásával, elég erős bizonyíték az, hogy olyan nagyon gyakorlati, annyira tapasztalt s egyúttal képzett ügyvéd, mint dr. Kőnig Vilmos a Jogállam 1924 szept. számában (320. 1.) a lelkiismeretet, mint igazságszolgáltatási tényezőt