Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - A vegyes döntőbíróságok ítélkezése katonailag megszállott területeken okozott háborús károk kérdésében

Df KRÁ HL VILMOS mert ilyen külön rendelkezés hiányában ezek a károk is a VIII. rész és annak függeléke alá volnának vonandók. A 297. cikk — amint ezt a cikk bevezetése mondja is — az ellenséges országokban levő javakat-jogokatérdekeket tárgyazza, ahol «ellenséges ország» alatt azon ország értendő, amely ország a javak-jogok-érdekek tulajdonosának hazájával ellenséges viszonyban áll. Vagyis a felperes — angol honos — hazájával szemköztes ellenséges állam : Németország, amelynek területén fekvő javakban okozott károkról rendelkezik a 297. e) cikk. Itt azután az ítélet szembeállítja egymással az angol szöveget és a francia szöveget, amely utóbbi — amint ez fentebb említve volt — el magyarázásokra ad alkalmat. Az angol szövegben — mondja az ítélet — a logikai összefüggés a következő : «The nationals of allied Powers . . . infiicted upon their property rights and interests, including any company or association in which they are interested in Germán territory as it existed on August 1, 1914 . . .» Ebben a szövegben ezek a szavak: «including any company or association in which they are interested» (ideértve azokat a társaságokat és társulatokat, amelyekben ők érdekelve voltak)* közvetlenül kapcsolatban látszanak ezen szavakkal: «property, rights or interestsD (javak, jogok vagy érdekek). Ezen egymásmelléhelyezés magával hozza, hogy valamely társaságban való érdekeltség benne van foglalva a javak-jogok-érdekekben, vagyis ugyanazon igények illetik meg az ántánthonosokat az ezen társaságokban való érdekeltségeik körül szenvedett károk miatt, mint amelyek megilletik őket, javaikban-jogaikban-érdekeikben szenvedett káraik alapján. Utal az indokolás arra is, hogy ugyanazon juxtapozícó foglal helyet a 297. a) pontban, valamint a 297. ut függelék 4., 6. és 12. §§ rendelkezéseiben is. Ellentétesnek látszik ugyan a francia szöveg; az erre támasztott érvelésnek azonban egyedül az az alapja, hogy ezen szavak után : «ils étaient intéressés» (érdekelve voltak), hiányzik a vessző, jóllehet a 297. a), valamint a függ. 6. és 12. §§ francia szövegében itt a vessző megvan. Az interpunkció hiányára alapított ellenérvet azonban nem találja elég nyomatékosnak a Vdbsg. Az ítélet kutatja a aratio legis»-t és arra az eredményre jut, hogy a 297. ^j-ben foglalt ezen összefüggés «any company or association ... in which . . . the nationals . . . are interested» (társaságokat vagy társulatokat . . . amelyekben . . . állampolgárai . . . érdekelve voltak) azt célozza, hogy biztosítsa a kártérítést az ántánthonosok javára olyan károk és hátrányok tekintetében is, amelyek olyan ántántjavakban okoztattak, amely javak (jogok-érdekek) technikailag német honosságú társaságokéi ugyan, de amely társaságokban, a részvénytulajdonosok vagy kötvénytulajdonosok személyét tekintve, az ántánthatalmak valamelyikének honosai bírnak reális érdekeltséggel. Ezen megfontolásokkal szemben a Vdbsg nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a IV. cím utáni függ. A hivatalos magyar szövegben a «voltak» szó van és nem a tvannaki.